A pünkösdi zarándoklat mottója: Most segíts meg, Mária!

Megjelent a Magnificat.ro-ban 2010. April 22. Thursday 05:59 Csaba testvér lesz a csíksomlyói búcsú szónoka Pünkösd szombatján, május 22-én mindenkit egyforma szeretettel várnak a két Somlyó-hegy közötti Hármashalom oltár köré. Hagyomány: az ünnepi szentmise szónokát személyesen hívják meg. Idén P. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes hirdeti a pünkösdi Örömhírt. A zarándoklat mottója: Most segíts meg, Mária! Május 21-én, pénteken a 19 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a 443. pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik. Május 22-én, szombaton 7, 8, és 19 órakor kezdődnek a szentmisék a kegytemplomban. Az ünnepi szentmise 12.30 órakor kezdődik a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom oltárnál. A szentmisét – amelyen részt vesz Francisco-Javier Lozano bukaresti apostoli nuncius és a világ ferenceseinek legfőbb elöljárója, Fr. José Rodríguez Carballo minister generalis is – a Duna Televízió élőben közvetíti. Szombat éjszaka a kegytemplomban virrasztás lesz. A csíksomlyói Szent Péter templomban 18 órakor kerül sor a csángómisére. Fr. Péter Arthur csíksomlyói ferences rendházfőnök gondolatait tolmácsoljuk a Székelyhon.ro olvasóinak: "Akárcsak eddig, minden esztendőben, az idei csíksomlyói pünkösdi búcsúra is mindenkit egyforma szeretettel hívunk és várunk: a kedves híveket, a papokat, a szerzeteseket és a lovagrendek képviselőit, a politikusokat és a különböző közéleti szereplőket, de senkit nem társadalmi rangja és beosztása szerint, hanem mint Istent kereső zarándokot, mint a Szűzanya gyermekét. Ahogyan azt minden alkalommal megfogalmazzuk, most is hangsúlyozzuk: a csíksomlyói pünkösdi búcsú zarándoklat, és szeretnénk, ha megmaradna – történelmi múltjához hűen – vallási cselekménynek. Legfontosabb tehát az, hogy a pünkösdi szent napokon a Csíksomlyóra zarándokolók az Isten imádását, a boldogságos Szűz Mária tiszteletét tartsák szem előtt, és legyenek tudatában annak, hogy a bűnbánati gyakorlatok, a gyónás, az áldozás és a szentmisén való részvétel mellett a zarándoklatnak a kellemetlenségek és egymás elviselése, az áldozatvállalás is részei. Évről évre megtapasztalhatjuk azonban, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsúsok közül sokan nem a fentiekben felvázolt lelki-vallásos tartalmat és lelkületet keresik, hanem annak alkalmaként használják fel ezt az évszázados hagyományokkal rendelkező vallási eseményt, hogy politikai hovatartozásukat, a keresztény értékrendtől merőben eltérő csoportidentitásukat mutogassák. Ennek a több éve megfigyelhető jelenségnek a megemlítésével nem szeretnénk senkit bántani, de mint a kegyhely őrei úgy gondoljuk, hogy ezek a megnyilvánulások nem találkoznak a búcsús zarándoklat alapvető értelmével, szerepével. Éppen ezért hangsúlyozzuk: a csíksomlyói pünkösdi zarándoklat igazi értéke a bűnbánatban, az Istennel való közös találkozásban, a Mária-tiszteletben rejlik. Törekedjünk tehát a búcsújárás szerepének megőrzésére úgy egyénileg, mint közösségi szinten, hogy keresztényekként megfelelő magatartásunkkal méltó örökösei, folytatói lehessünk és maradhassunk őseink hitének, a csíksomlyói búcsújárás hagyományainak. Meggyőződésünk, hogy a közös imádkozásban és a közös Szűzanya-tiszteletben megnyilvánuló tiszta hit az Istenre való rátalálás mellett minden magyar egymásra találásának a kegyelmévé is válik." További pünkösdi liturgiák Csíksomlyón Május 23-án, vasárnap, pünkösd ünnepén, szentmisék a kegytemplomban: 7, 8, 10.30 és 19 órakor. Május 24-én, hétfőn, pünkösd másodnapján szentmisék a kegytemplomban: 8, 10.30 és 19 órakor, Molnár Melinda Százezrek vesznek részt a csíksomlyói búcsún Megjelent a http://www.hirado.hu/Hirek/2010/05/22/10/Szazezrek_vesznek_reszt_a_csiksomlyoi_bucsun.aspx 2010. május 22. 10:49 Csíksomlyó a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye, de most már a más vallású keresztények is szívesen vesznek részt a búcsújáráson Zarándokok százezrei vesznek részt szombaton a csíksomlyói pünkösdi búcsún, amelyet az idén a 443. alkalommal rendeznek meg. Az erdélyi településen már a szombaton hajnali óráktól kezdve rövid megszakításokkal esett az eső, ennek ellenére a hagyományoknak megfelelően zarándokok százezrei indultak el a mise helyszínére, a csíksomlyói kegytemplom feletti Kissomlyó és az azon túl emelkedő Nagysomlyó hegye közötti hágó felé. Az MTI helyszíni munkatársa szerint két órával a szentmise kezdete előtt indult el a kegytemplomtól a papság alkotta úgynevezett kordon, amelynek a búcsújárás rendjében megkülönböztetett szerepe van. A kordon az a mozgó kötélkeret, amelyet a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium népviseletbe öltözött diákjai visznek tanáraik felügyelete mellett. Arra hivatott, hogy biztonságos védelmet nyújtson a tradicionális egyházi jelvények hordozóinak és a papságnak. A hagyományoknak megfelelően elöl népviseletbe öltözött fiú viszi a Kisbazilika-jelvényt, mögötte két pár székelyruhás fiú és lány halad, utánuk a Labarum (a nép által labóriumnak nevezett győzelmi jelkép), amelyet az említett gimnázium két végzős növendéke visz. A kordonban halad Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, az ünnepi szentmise főcelebránsa és Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke is. Az idei búcsún részt vesz José Rodríguez Carballo, a világ ferenceseinek legfőbb elöljárója. Az ünnepi mise szónoka Böjte Csaba dévai ferences szerzetes lesz. A csíksomlyói kegytemplom felé vezető úton kevesebb árus látható, mint az előző években, a szervezők ugyanis csak kézműves mestereknek és élelmiszerárusoknak adtak engedélyt. A búcsún összesen 318 román csendőr felügyeli a rendet, akiket 245 rendőr és négy, készenlétben álló tűzoltócsapat egészít ki. Csíksomlyó a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye, de most már a más vallású keresztények is szívesen vesznek részt a búcsújáráson. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Csíksomlyóra köszönteni Máriát és imádkozni előtte. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol ide, és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, valamint a szentmisén. A pünkösdi gyászgyertya kifehéredése Megjelent a www.3szek.ro-ban[ 2010. május 22., 07:43 ] A magyar állampolgárság ügyében a magyar Országgyűlésben nem volt még zárószavazás, de a parlament épületének általános hangulata alapján bizonyosra vehető, hogy a csíksomlyói búcsú résztvevői az öt évvel ezelőtt a magyar parlamentbe küldött gyászgyertya helyett máris elküldhetik jelképes üzenetként a fehér gyertyát „az egyetemes magyarság közös házába". Csütörtökön éjfél utánig közvetlen tévéadásban követhettük nyomon a magyar Országgyűlés 2004. december 5-i gyalázatot lemosó, a magyar nemzethez tartozók szolidaritását helyreállító és ezt megerősítő, erkölcsi tartásában és általános atmoszférájában felemelő, a tavaszköszöntő pünkösd ünnepéhez méltó állampolgársági törvény vitáját. A tervezet szerint az állampolgárság odaítélése egyedi kérelemre történik, egyszerűsített, gyorsított eljárásban, és azok kérhetik, akiknek felmenői magyarok voltak, vagy Magyarországról származtak el — természetesen a történelmi Magyarországról és nem a megcsonkítottról van szó —, s akik valamilyen szinten beszélnek magyarul. A törvénytervezet vitájában a magyar Országgyűlésben rég nem tapasztalt egységnek lehettünk tanúi. A törvényt üdvözölték a Jobbik és a Lehet Más a Politika vezérszónokai is. Szánalmas, hamis és disszonáns volt viszont az MSZP erőlködése, hogy a zárószavazás időpontját halasszák a szlovákiai parlamenti választások utáni időre, hogy „ne ártsanak" a felvidéki magyaroknak, holott mindenki számára evidenciának kellene lennie, a magyarellenességben tobzódó szlovák nacionalizmus otthon és Európában is jó úton halad, hogy a gyurcsányisták sorsára jussanak, akik főembere a magyar parlamentnek ezen az ülésén nem tekergette nyakát. Nem lehettek jelen a ballib héroszok sem, akik alól a varázsszőnyeget már a választások előtt kifújta a szél. És ne keressük a csíksomlyói búcsún se őket, mert az ő különvonatuk mozdonya már a fűtőházban kisiklott. Az áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje és Trianon tíz híján százéves évfordulója közé helyezett állampolgárság-vita annak a történelmi igazságszolgáltatásnak része, amelyet a magyar Országgyűlés a nemzetépítésben maga elé tűzött.Sylvester Lajos, Háromszék