2010. október 05.
Nagyon lúgos, 12,6 pH-értékű az iszaptározóból kiszabadult zagy, ami komoly pusztítást okozhat az élő környezetben - mondta a Hírszerzőnek a katasztrófa helyszínéről a Pannon Egyetem rektora. Rédey Ákos szerint hetekig eltarthat a károk pontos felmérése, ezután kezdődhet meg a kármentesítés. A legfontosabb feladat most azt megakadályozni, hogy a szennyezőanyag a Rábába, és ezen keresztül a Dunába jusson - mondta a Hírszerzőnek a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének rektora. Rédey Ákos azután számolt be a Hírszerzőnek tapasztalatairól, hogy a helyszínen végzett méréseket munkatársaival a több halálos áldozattal járó természeti katasztrófa hatásairól.
A katasztrófa eseményeit, helyszíni beszámolókkal itt tudja nyomon követni. A vörösiszap hazai tárolásáról, az esetleges veszélyekről itt olvashat bővebben.
Az egyetem rektora szerint nagyon nagy mennyiségű, mintegy 600-700 ezer tonna iszap szabadult ki a tározóból - csak a mennyiség érzékeltetésére: ez nagyjából annyi, amennyi egy teljes évben keletkezik Magyarországon. A szakemberek mérése szerint ráadásul nagyon erős, 12,6-os kémhatású a lúgos iszap, ami a felszíni vizekbe már bekerült.
Csak a Dunába be ne kerüljön
A védekezés fő iránya most az, hogy a Marcalt, a Rábát és a Dunát megvédjék a szennyezéstől, ennek érdekében Marcaltőnél védekezési pontot alakítottak ki. Jó hír, hogy a vártnál jóval lassabban, óránként egy kilométer per órás sebességgel terjed (éjjel ez még 7km/óra volt) a szennyeződés. A lúg semlegesítése egy sav-bázis reakció útján történhet, éppen most mérjük fel, hogy a környéken milyen anyagok állnak rendelkezésre ehhez a megfelelő mennyiségben - mondta a Hírszerzőnek Rédey Ákos. A semlegesítő anyag kalcium-, vagy magnézium-foszfát, illetve kalcium-szulfát lehet (utóbbi a gipsz).
 |
| A Pannon Egyetem rektora, Rédey Ákos szerint a talaj felső rétegét biztosan ki kell majd cserélni a szennyezett területeken Fotó: Stiller Ákos |
A Rába és a Duna vízbázisát mindenképpen meg kell óvni a szennyeződéstől, az érintett folyóvizeken már most is halászati tilalom van. Arra a kérdésre, hogy hosszabb távon milyen környezeti hatásokkal kell számolni, Rédey Ákos azt mondta, hetekig is eltarthat a károk pontos felmérése, de az biztos, hogy egy ilyen erős mérgező anyag "drasztikusan befolyásolja az érintett terület biológiai sokféleségét".
Elkerülhető lett volna más technológiával?
A kárfelmérés után kezdődhet meg a terület rekultivációja, de hogy ez mekkora nagyságrendet jelent majd, azt csak légifelvételekkel, talajmintákkal lehet megállapítani. Rédey Ákos szerint a talaj felső rétegét valószínűleg ki kell cserélni, a további lépésekre már többféle technológiai lehetőség is adódik. Arra a kérdésünkre, hogy a csapadékos időjárás árt vagy használ ebben az esetben, a professzor úgy válaszolt: a hatás kettős, hiszen a csapadék higítja a lúgot, de egyben mélyebbre is mossa a talajba a szennyeződést.
A Pannon Egyetem rektora szerint egyébként többféle módon is lehet deponálni a timföldgyártás melléktermékét, vannak nedves és száraz technológiák is. Arra a kérdésünkre, hogy melyik a biztonságosabb ezek közül, Rédey Ákos azt válaszolta: "száraz technológia alkalmazása esetén egy ilyen baleset nyilván nem következett volna be"।
Az állatokat is mentik Devecseren
MTI
Helyi önkéntesekből alakult ötfős csoport menti az állatokat az iszappal elöntött területekről Devecserben.
Szilágyi Marianna devecseri önkéntes szervezte meg az állatok mentését, kedden húsz kutyát és fél tucat macskát mentettek ki. Az állatokat a budapesti Noé Állatmenhely Alapítványnál és a veszprémi állatmenhelyen helyezik el, és ott várják az örökbefogadást.
