http://kitekinto.hu/europa/2012/01/19/orban_politikai_ellenfele_az_ep_uj_elnoke/#komment
GYŐRI HAJNALKA
GYŐRI HAJNALKA
2012. január 19., csütörtök
Abszolút többséggel választották meg Strasburgban a német Martin Schulzot az Európai Parlament (EP) elnöknek, aki Jerzy Buzek mandátumának lejárta után azonnal elfoglalta hivatalát. A Kitekintő összeállításából megtudhatja, kicsoda az Európai Parlament új elnöke.
387 szavazattal már az első körben Martin Schulzot választották meg a képviselők Európai Parlament új elnökének. Vetélytársai, a brit Nirj Deva az ECR (Európai Konzervatívok és Reformisták) jelöltjeként 142, míg Diana Wallis, független brit képviselő 141 voksot kapott. A Jerzy Buzeket váltó német képviselő 2014-ig, a következő európai parlamenti választásig tölti be pozícióját. A szavazást megelőzően a német képviselő kijelentette: ha megválasztják, még nagyobb politikai súlyt szerezne a pozíciónak, mint eddig.
Az Európai Parlament két legnagyobb frakciója, a konzervatív Néppárt (EPP) és az Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) közötti 2009-ben született megegyezés értelmében az Európai Parlament elnökének bársonyszékét rotációs alapon e két tömörülés egy-egy képviselője foglalhatja el két és fél évre. Egyértelmű volt tehát, hogy Buzeket egy szocialista politikus fogja követni; az EPP egyébként már korábban biztosította Schulzot a támogatásáról. A két frakció közötti megállapodás kivitelezhetőségét sem mutatja jobban, hogy az EPP frakció 271 tagjával és a S&D 190 képviselőjével kényelmes abszolút többséget érhetnek el a 754 fős Európai Parlamentben. Vagyis a voksolás kimenetele szinte borítékolható volt, ez pedig éles kritikákat váltott ki a kisebb frakciókból, a Zöldekből (GREENS/EFA) és a Liberálisokból (ALDE).
A leköszönő: Jerzy Buzek
Jerzy Buzek, az Európai Parlament 7. elnöke
Fotó: Európai Parlament
Jerzy Buzek EP-elnökként bejárta a világot: Kínába, az Egyesült Államokba, Kanadába, Uruguayba, illetve Szlovénia kivételével az összes uniós országba is ellátogatott. Szlovénia sem véletlenül maradt le a listájáról: a betervezett utat decemberben az új választások kiírása mkiatt kellett lemondania. A két és fél éves terminusa alatt 178 000 kilométert tett meg, 56 hivatalos és munkalátogatáson vett részt – összegezte Buzek munkáját január elején egy búcsúfogadáson a brüsszeli sajtó képviselői előtt.
Legnagyobb teljesítményének többek között az EP intézményi szerepének megerősítését, az új többéves pénzügyi keretben szerzett befolyást, a költségvetés elfogadását tekinti – írta a Facebook közösségi portálon az érdeklődők kérdéseire válaszolva. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, ha újra ciklusa elején lehetne, több figyelmet fordítana a demokrácia helyzetére Fehéroroszországban.
Jerzy Buzek többszörös elsőséget tudhat magának: európai parlamenti elnökként ő volt az első, aki nem Nyugat-Európából, hanem egy volt szocialista országból származik. Hivatali ideje alatt lépett életbe a Lisszaboni Szerződés is, amely az eddigi legnagyobb hatáskörrel és döntéshozatali jogkörrel ruházta fel az unió „legdemokratikusabb” intézményét, a Parlamentet.
A lengyel politikus saját ciklusvégi összegző jelentésében úgy fogalmazott: “A napi munkám során – beszédek, megbeszélések, látogatások, előadások, nyilatkozatok és egyéb eszközök, amelyek az Európai Parlament elnökeként a rendelkezésemre álltak – mindig próbáltam következetesen az Európai Uniónk “közösségi” dimenzióját felépíteni. Az elmúlt harminc hónapban különösen elkötelezett voltam a legdemokratikusabb európai intézmény, az Európai Parlament munkájának és hozzájárulásának minőségi javításában.”
A hivatalba lépő: Martin Schulz
Martin Shulz - Fotó: Európai Parlament
Az anyanyelve mellett franciául és angolul folyékonyan beszélő Schulz karrierjét könyvárusként kezdte, majd tizenkét éven át vezette saját könyvesboltját Würselen városában. Tizennyolc éves kora óta tagja a balközép német Szociáldemokrata Pártnak (SPD), amelynek színeiben tizenegy éven át vezette Würselent polgármesterként. Akkoriban Észak-Rajna-Wesztfália tartomány legfiatalabb politikusa volt ebben a pozícióban.
1994 óta európai parlamenti képviselő, 2004-ben pedig az S&D frakció vezetője lett. Az 56 éves politikus nem iszik és nem dohányzik. Elkötelezetten harcol a tagállamok ellen az EP hatalmának védelmében és az unió demokratikus deficitének csökkentése ellen. Az ő segítségének tulajdonítják azt is, hogy 2009-ben végül egy baloldali politikus kapta a kül- és biztonságpolitikai főképviselői pozíciót. (A kinevezett Catherine Ashton brit munkáspárti politikus volt). A kamerák előtt is nyíltan megnyilvánuló képviselő nem egyszer akasztott tengelyt más politikusokkal is, egyszer például a francia szocialista képviselőke korántsem hízelgő formában galambokhoz hasonlította. „Ha fenn vannak, az arcodra piszkítanak, és amikor lenn vannak, a tenyeredből esznek” – mondta egyszer riporterek előtt Martin Schulz.
A német szocialista képviselő neve akkor került a média reflektorfényébe 2003-ban, amikor Silvio Berlusconi olasz kormányfő – egy kisebb diplomáciai csetepatét kiváltva Róma és Berlin között – egy parlamenti vitán megjegyezte, hogy Schulz „lehetne akár kápó is” egy filmben. A „bunga-bunga” miniszterelnököt minden bizonnyal az bosszantotta fel, hogy Martin Schulz – akkor még „csak” képviselőként, nem pedig az S&D frakció elnökeként – Berlusconi politikai szerepe és médiabirodalma közötti gyanús érdekkonfliktusával kapcsolatban intézett hozzá kérdéseket.
Egy rendíthetetlen európai – így jellemezte Daniel Cohn-Bendit, a zöld frakció harcos vezetője, az euroszkeptikusok és szélsőjobboldaliak azoban megvető véleménnyel vannak róla. „Úgy néz ki, mint Lenin, és úgy beszél, mint Hitler” – nyilatkozta róla a francia szélsőjobb vezető Jean-Marie Le Pen annak kapcsán, hogy a német 2009-ben megakadályozta, hogy Le Pen elnökölje a 2009-ben megalakult EP első ülését. A szókimondó euroszkeptikus megnyilvánulásairól elhíresült brit Nigel Farage pedig ekképp vélekedett a német politikusról: „Martin Schulz mérgesen vicsorgó arca európai parlamenti elnökként jót fog tenni az eurószkeptikusok ügyének.”
Az új elnök elmondása szerint amellett, hogy az Európai Parlamentet fogja képviselni a nyilvánosság előtt, az intézmény képviselőinek aggodalmait aktívabban kívánja kommunikálni az Európai Bizottság és a Tanács, ezen belül a államok vezetői felé. Schulz lendületét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy részt kíván venni a legközelebbi EU csúcson, amelyen a 27 tagállam állam- és kormányfői lesznek jelen, akár kap meghívást, akár nem. Ez akr arra is utalhat: Martin Schulz megakadályozná, hogy a Merkel-Sarkozy tandem határozza meg az Európai Unió irányát. Feltehetőleg olyan formában képzeli ezt, hogy a döntéshozatalt a közösségi szintre helyezné annak érdekében, hogy az Európai Parlamentnek nagyobb beleszólása lehessen a döntéshozatalba. Schulzról úgy tartják, hogy szemmel fogja tartani az Európai Bizottság vezetőjének, a portugál José Manuel Barroso munkáját is, akivel szintén számtalanszor összezördült már.
Székfoglaló beszédében a német politikus a válsággal kapcsolatban úgy szólt: az EU érdeke többé nem választható szét szomszédjai érdekeitől, hozzátéve, hogy vagy mindent elveszítünk, vagy mindent megnyerünk. Korábban a Deutsche Welle-nek a vele készült interjújában egyetértett Angela Merkel német kancellár korábbi kijelentésével, amely szerint „ha az euró elbukik, elbukik Európa is”. Véleménye szerint az EU bukása az alapítása óta először tűnik reális lehetőségnek, amelyet súlyosbít a meghozott döntések nyilvánvaló parlamentáris, ezáltal "demokratikus" deficitje. Az emberek a parlamentáris legitimáció hiányára reagálva nem tekintik a vezetőik által meghozott politikai döntéseket többnek, mint egy sor diktátumot Brüsszelből. Az újonnan megválasztott elnök élesen bírálta a jelenlegi gyakorlatot, amikor úgy fogalmazott: „Itt, ma hadat üzenek bárkinek, aki azt állítja, hogy Európa kevesebb parlamentarizmussal létrejöhet.” Az Európai Parlament nem fogja tétlenül nézni ennek a folyamatnak a folyatását – hangsúlyozta. Schulz leszögezte: "Nem leszek kényelmes elnök. (…) Olyan elnök leszek, aki mindent megtesz a hatáskörében, hogy visszanyerje az emberek elveszített bizalmát az európai integrációs folyamat iránt és helyreállítsa az emberek lelkesedését Európáért".
Martin Schulz, akinek elnöki arcképe rögtön a beszéde után megjelent az Európai Parlament hivatalos honlapján, számos alkalommal fogalmazott meg kritikát Orbán Viktorral szemben is, akivel elsőként találkozik elnökként – ezt a találkozót tekintik a hivatalba lépő politikus első kihívásának. A magyar médiatörvény elfogadása kapcsán a német képviselő tavaly aggályait fejezte ki az Európai Parlamentben és követelte annak visszavonását, mivel az ellentétben áll az európai alapelvekkel.
Jerzy Buzek kompromisszumkész személyisége, csendes diplomáciája után Martin Schulz nyíltan bíráló és a konfrontálódást is vállaló hozzáállása akár az EP malmára is hajthatja a vizet, mind az európai érdekérvényesítés, mind a nyilvánosság és az emberek figyelmének felkeltése, érdeklődésének visszahódítása terén
