A jelenlegi két ház helyett csak egy maradna, és lecsökkentenék a képviselők számát. Az államelnök hatásköre erősödne a változásokkal. Az RMDSZ szerint egy valódi felső és alsóházas rendszerben hatékonyabb lehet a kisebbségi érdekvédelem, ezért megtartanák a kétházas rendszert, a szenátust viszont a régiók képviseletévé alakítaná át.
A romániai parlamenti berendezkedés alapjait az 1991-es új alkotmány tette le. A kétkamarás parlamenti rendszer mellett az államelnök is erős jogosítványokat kapott.
Jelenleg egy törvénytervezet érkezhet a képviselőktől, szenátoroktól és az állampolgároktól is, amely témájától függően a képviselőházba vagy a szenátusba kerül. Itt a bizottságok alakítanak rajta, majd a ház ülésein vitatják meg, majd szavaznak róla. Ekkor kerül át a törvénytervezet a másik házba, ahol ismét a bizottság módosítják, majd az ülések napirendi pontjai között tárgyalják. Szavazás után elküldik az államelnöknek. Az elnöki aláírást követően megjelenik a hivatalos közlönyben. Ekkor lép érvénybe. Ezzel a folyamattal párhuzamosan kormánynak is van törvényalkotói hatalma.
Az erős elnök miatt az elmúlt évtizedet a parlament és az államfő közötti hatásköri harc jellemezte Romániában. Traian Basescu első mandátumának végén szította a politikusokkal szembeni ellenszenvet, majd kampányával egy időben népszavazást kezdeményezett a képviselők számának csökkentésére és az egykamarás rendszer bevezetésére. Emil Boc miniszterelnök és a Demokrata Liberális Párt támogatja az elnököt elképzelésében.
Megjegyzés
A szövetségiek által "megvédett" kétkamarás parlament nem volt a legésszerűbben elképzelve, hiszen sok esetben ugyanarról két alkalommal is megbeszélésre került sor és amit esetleg "elrontott" az egyik "helyrehozta " a másik, lásd a mostani helyzetet is ami az új tanügyi törvénnyel történik...
A probléma azonban sokkal bonyolultabb hiszen az két kamara több embert is jelentene és az pedig több fizetést is igényel, azaz több kiadás más szinteken is.
A kistérségi felosztás, lásd a Leader típusú kistérségeket, sokkal jobban segítené az eddigi központiság lebontását. Talán ezért is a PNL-s kormány nem akart több mint nyolcvan kistérséget létrehozni, ezért ajánlotta a minimum 70.000 lakossági számot a kistérségi mutatókban.
Erre ugyan nem volt nagy figyelem fordítva, de ma már késő, hiszen a 2013 nagyon közeleg és a mostani vezetés nem gyorsította fel a megalakulási procedurákat.
Igy most már olyan lehetőség sem maradt, amivel legalább a már leadott pénzét visszaszerezze a román kormány. Igy Románia nagyon "jó befizetőként" van számon tartva olyan , aki nem akarja visszakapni leg alább azt a pénzt amit befizetett...
Irtunk már arról többször is, hogy a kistérségi felállás komoly erőt adna a helyiközösségek kezébe s ami által az eddig kiskirályként költekező polgármesterekre rá lehet erőltetni a közösség akaratát.
De sajnos a helyi akció csoportokat(GAL) még ha meg is alakították nem alkalmaztak oda szakembereket! Nem tudják megalakítani a helyi szakmailag felkészűltek révén a csoportot sem, mert a magán érdek sok esetben felűl múlja a közösségit.
A Helyi Fejlesztési Terv hiányában pedig nincs arra lehetőség , hogy a stratégiát kialakíthassák, szakmabeliek hiányában pedig sok esetben az éppen kéznél levő mindenes Kft vezetők "segitenek" persze magas tarifával számolgatnak,számlázgatnak...
Igy a már megalakult 121 Kistérségből csak 80 fog pályázatot nyerni, azaz csak ennyien kaphatnak támogatást a kormánytól az EU-s pénzekre, de még ezután is fennáll az a probléma, hogy honnan fog kikerülni az a 45 vagy 55 % -nyi "önrész"? Ha a kistérség megpályáz és megnyer egy projektet annak 45-55 százalékát a saját zsebéből kell kivegye. ha elmegy a bankokhoz kaphat ugyan, de a mostan érvénybe levő törvényeket még sok mindennel kellen kiegészíteni, hogy legalább folytonosabb legyen.
Sok helyen bevezették a falugondnoksági szolgáltatást, de a hazai törvényekben sehol sincs feltüntetve ez a típusú tevékenység. Az eltelt húsz év tanulsága kellene legyen, hogy a betokosodott fejekbe valami új fényt kellene bevinni. A teleház mozgalom tevékenységei sincsenek törvény által elismerve, s még folytathatnánk a felsorolást! Ezek jó része a kistérségi felállásban alappilléreként szolgálnak és ezek nemlétezése ellehetetleníti a további működést...
Mivel sok helyen még mindig nagy a pangás elkéne azon is gondolkozni, hogy mi is a fontosabb a két kamara, vagy a sok kistérség? (Erdélyi Polgár)
Megjegyzés
A szövetségiek által "megvédett" kétkamarás parlament nem volt a legésszerűbben elképzelve, hiszen sok esetben ugyanarról két alkalommal is megbeszélésre került sor és amit esetleg "elrontott" az egyik "helyrehozta " a másik, lásd a mostani helyzetet is ami az új tanügyi törvénnyel történik...
A probléma azonban sokkal bonyolultabb hiszen az két kamara több embert is jelentene és az pedig több fizetést is igényel, azaz több kiadás más szinteken is.
A kistérségi felosztás, lásd a Leader típusú kistérségeket, sokkal jobban segítené az eddigi központiság lebontását. Talán ezért is a PNL-s kormány nem akart több mint nyolcvan kistérséget létrehozni, ezért ajánlotta a minimum 70.000 lakossági számot a kistérségi mutatókban.
Erre ugyan nem volt nagy figyelem fordítva, de ma már késő, hiszen a 2013 nagyon közeleg és a mostani vezetés nem gyorsította fel a megalakulási procedurákat.
Igy most már olyan lehetőség sem maradt, amivel legalább a már leadott pénzét visszaszerezze a román kormány. Igy Románia nagyon "jó befizetőként" van számon tartva olyan , aki nem akarja visszakapni leg alább azt a pénzt amit befizetett...
Irtunk már arról többször is, hogy a kistérségi felállás komoly erőt adna a helyiközösségek kezébe s ami által az eddig kiskirályként költekező polgármesterekre rá lehet erőltetni a közösség akaratát.
De sajnos a helyi akció csoportokat(GAL) még ha meg is alakították nem alkalmaztak oda szakembereket! Nem tudják megalakítani a helyi szakmailag felkészűltek révén a csoportot sem, mert a magán érdek sok esetben felűl múlja a közösségit.
A Helyi Fejlesztési Terv hiányában pedig nincs arra lehetőség , hogy a stratégiát kialakíthassák, szakmabeliek hiányában pedig sok esetben az éppen kéznél levő mindenes Kft vezetők "segitenek" persze magas tarifával számolgatnak,számlázgatnak...
Igy a már megalakult 121 Kistérségből csak 80 fog pályázatot nyerni, azaz csak ennyien kaphatnak támogatást a kormánytól az EU-s pénzekre, de még ezután is fennáll az a probléma, hogy honnan fog kikerülni az a 45 vagy 55 % -nyi "önrész"? Ha a kistérség megpályáz és megnyer egy projektet annak 45-55 százalékát a saját zsebéből kell kivegye. ha elmegy a bankokhoz kaphat ugyan, de a mostan érvénybe levő törvényeket még sok mindennel kellen kiegészíteni, hogy legalább folytonosabb legyen.
Sok helyen bevezették a falugondnoksági szolgáltatást, de a hazai törvényekben sehol sincs feltüntetve ez a típusú tevékenység. Az eltelt húsz év tanulsága kellene legyen, hogy a betokosodott fejekbe valami új fényt kellene bevinni. A teleház mozgalom tevékenységei sincsenek törvény által elismerve, s még folytathatnánk a felsorolást! Ezek jó része a kistérségi felállásban alappilléreként szolgálnak és ezek nemlétezése ellehetetleníti a további működést...
Mivel sok helyen még mindig nagy a pangás elkéne azon is gondolkozni, hogy mi is a fontosabb a két kamara, vagy a sok kistérség? (Erdélyi Polgár)
