Új hamuoszlop emelkedett fel az izlandi vulkánból

Megjelent a Hirado.hu/ban 2010. május 07. 14:32

Április második felében, a több mint egy heti relatíve csökkent aktivitás után, az izlandi Eyjafjallajökull vulkán újabb hamuoszlopot lövellt az égre május első hetében

Május 6-án, a NASA Terra műholdjának MODIS  - Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer - készüléke lekapta a vaskos hamufelhőt, mely először keletnek, majd délnek tartott. A jelenet szélét felhők övezik, ám az Atlanti-óceán sötétkék vize jól látszik középen, felette pedig a hullámzó, barnás-sárga hamufolyam.  

Az ilyen lenyűgöző hamufelhőnek drámai hatása lehet a levegő minőségére és a vegetációra. Izlandon az Eyjafjallajökullből származó hamu vastag rétegben telepedett a talajra, veszélyt jelentve a háziállatokra és a vadon élőkre egyaránt. Az európai légiközlekedésben pedig ismét zavarokat okozott.

Drámai megjelenésük dacára azonban ezek a hamuoszlopok nem szignifikánsak, ha a globális klímát érintő, hosszú távú hatásokról van szó. Ami a klíma szempontjából legfontosabb, nem látható az ilyen felvételeken. Ahhoz, hogy a kitörés kihatással legyen a  globális klímára az eseménynek elég robbanásszerűnek kell ahhoz lennie, hogy kén-dioxidot köpjön a sztratoszférába. 

(Fotó: NASA/ Jeff Schmaltz, MODIS Rapid Response Team )

A felvétel nagyobb felbontásban

A kén-dioxid kénsav apró cseppjeivé alakul. Ezek cseppecskék úgy hűtik le a Földet, hogy visszaverik az űrbe a napfényt. Mivel a sztratoszférában nem esik, a cseppek hónapokig vagy évekig is ott maradhatnak. A hatalmas vulkánkitörések néhány év alatt jó néhány fokkal csökkenthetik a globális átlaghőmérsékletet.

A legtöbb esetben azonban, a magas földrajzi szélességen történő kitöréseknek nincs nagy hatásuk a globális klímára, még akkor sem, amikor elég robbanékonyak ahhoz, hogy kén-dioxid jusson a sztratoszférába. A reflektív részecskéknek ritkán van esélyük elterjedni a Földön. A sztratoszféra levegője általába a trópusi földrajzi szélességek fölé emelkedik, a pólusok felé terjed, majd a sarki övezetbem visszasüllyed az alacsonyabb atmoszférába.

Ez a keringési rendszer azt jelenti, hogy a sztratoszferikus részecskéknek a trópusi kitörésekből jobb esélyük van bejárni a világot, míg a magas földrajzi szélességen történő kitörésből származó részecskék nagyobb valószínűséggel, gyorsan visszasüllyednek az alacsonyabb magasságokba. Amikor vissatérnek a troposzférába, onnan gyorsan kimossa őket az eső és a hó. Az Eyjafjallajökull magas földrajzi szélességen történő elhelyezkedése azt jelenti, hogy kitörése valószínűleg nem befolyásolja jelentősen a globális klímát. 
http://news.yahoo.com/video/houston11news-15750765/raw-icelandic-volcano-still-spewing-ash-19482929