KMAT – Nyilatkozat a Magyar Nemzet megújulása ügyében

Megjelent az Erdély Ma-ban [ 2010. május 08., 07:48 ]

Mi, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács tagjai, mint a külhoni magyar nemzetrészek képviselői, történelmi lehetőségként értékeljük a magyar országgyűlési választások eredményét és örömteljes megelégedésünknek adunk hangot azért, hogy a kormányalakításhoz ekkora bizalmat nyert Fidesz-MPSZ – KDNP szövetség a nemzet egységét hangsúlyozza.Új szemléletre, megújulásra van szükség a nemzetpolitikában, így tudunk sikeresek lenni a nemzetek közösségében.Hosszú idő óta most ismét lehetőség nyílik a magyar nemzet határokon átívelő integrációjára. Meggyőződésünk, hogy ezzel Magyarország felzárkózása gyorsabb és sikeresebb lesz. A külhoni magyarság nem adományt kér, hanem maga is tevőleges segítséget ajánl ebben a folyamatban. Átérezzük felelősségünket és cselekvő részt szeretnénk vállalni a Fidesz és szövetségesei által meghirdetett, a nemzeti együttműködésre épülő program kidolgozásában és megvalósításában.
Rendszerváltozás a magyar politikai életben és a nemzetpolitikában egyaránt szükséges, érdekeink, céljaink demokratikus, törvényes, következetes elérésében. Üdvözöljük a rendszerváltó kormánytöbbség első jelképes és jelentős intézkedését a külhoni magyarok állampolgárságáról! Hasonlóképp szükségesnek tartjuk a magyarság megmaradása szempontjából a többszintű autonómia melletti kiállást a nemzetközi fórumokon, a nemzetpolitika ezen prioritása az eljövendő magyar kormányzat cselekvő elkötelezettsége nélkül kivitelezhetetlen.

A magyar nemzet felemelkedését nem más nemzetek hátrányára kívánjuk elérni: meggyőződésünk, hogy a sikeres nemzetpolitika és a többségi nemzetek szempontjaira is figyelő szomszédságpolitika összehangolható hozható Közép-Európa új térségfejlesztési stratégiája keretében, melynek kialakításában egy erős és sikeres Magyarország, a külhoni magyar nemzetrészekkel együttműködve meghatározó szerepet játszhat.
Ennek érdekében széles körű összefogásra hívjuk fel a nemzet jobbító erőit, hogy közösen, minden lehető törvényes eszközzel, mozgósítva a bennünk rejlő akaratot próbáljuk az országot és a nemzetet ismét emelkedő pályára állítani.
Itt áll gondolatban előttünk a Kárpát-medencei magyarság, területenként különböző sajátos problémákkal, de általában anyagi lehetőségeiben lemaradva, lelkiekben meggyötörve, szétszóratva, alapvető közösségi jogaitól megfosztva, egymás ellen kijátszva, saját oktatásának, kultúrájának, hagyományőrzésének megszervezésében korlátozva és előttünk áll a mai Magyarország, ahol a testi, lelki elnyomorodás másféle6, nem kevésbé súlyos tünetei tapasztalható. Nemzetünk állapotának romlását az elmúlt húsz esztendőben esetenként csak lassítani tudtuk, sorskérdéseink megnyugtató megoldására nem voltunk képesek.

Erősödjön önbizalmunk, higgyünk az összefogás és együttműködés erejében, a magyar tehetségben és alkotóerőben, amely nehéz helyzetekben sokszor megmutatkozott.
Közös feladataink tehát adottak:

• a térség többi államának gyakorlatához hasonlóan a magyar állampolgárság megadása a külhoni magyaroknak anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyni kényszerüljenek.
• A pozitív európai gyakorlatot követve, a különböző közösségi autonómia-formák megvalósítása és összehangolt működtetése a Kárpát-medencében
• A magyar együttműködés intézményes rendszerének kialakítása, a kulturális, oktatási, tudományos, egyházi és gazdasági integráció érdekében
• A „kárpát-medencei magyar ügy” közös képviselete Európában és szerte a nagyvilágban
Kós Károly szellemében kiáltjuk a célt: „Nemzeti Uniót az Európai Unióban”. Mi, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsba tömörült magyar érdekképviseleti szerveződések erre szövetkezünk, az eljövendő magyar rendszerváltó kormánnyal közösen ennek érdekében kívánunk munkálkodni.

Mártély, 2010. május 7.

A külhoni magyarok helyzetére az autonómia a megoldás

Megjelent a MNO ban- PK  2010. május 7. 16:17

Az autonómia megteremtésével lehet elérni a Kárpát-medence hosszú távú stabilitását, és ez a külhoni magyarság megoldatlan problémáira is választ adhat – mondta a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki ülését követő sajtótájékoztatón, Mártélyon.

Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az autonómián kívül nem létezik más politikai célkitűzés, amely annyira egyértelműen és világosan szolgálná a határon túli magyarság érdekét. Mint rámutatott, „nyilvánvalóan sokféle eleme van az autonómiának, van kulturális eleme, van területi eleme, vannak különféle fokozatai, mert (...) a regionalizmus is egyféle formája az autonómiának, mint ahogy az oktatási autonómia is egyféle formája a kulturális autonómiának, és ezek egyes viszonylatokban differenciált kezelést igényelnek”. De – mint mondta – úgy gondolja, abban nincs vita, hogy a külhoni magyarság stratégiai célkitűzése a helyzetének rendezésére az autonómia, „és a magunk részéről ezt fontosnak, támogatandónak gondoljuk”.

Tőkés László, a KMAT elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ma a politikai rendszerváltáson túl a nemzetpolitikában is rendszerváltozásra, „nemzeti fordulatra” van szükség, és most, hogy nyolc év után a Fidesz-KDNP szövetség „példátlan arányban nyerte meg az anyaországi választásokat”, itt az ideje ennek is.

A KMAT üléséről készült nyilatkozatban a tanácskozás résztvevői úgy fogalmaznak: „Átérezzük felelősségünket, és cselekvő részt szeretnénk vállalni a Fidesz és szövetségesei által meghirdetett, a nemzeti együttműködésre épülő program kidolgozásában és megvalósításában.”

A magyarság megmaradása szempontjából szükségesnek tartják a többszintű autonómia melletti kiállást a nemzetközi fórumokon. Hangsúlyozzák, hogy a magyar nemzet felemelkedését nem más nemzetek hátrányára kívánják elérni. Meggyőződésük, hogy a sikeres nemzetpolitika és a többségi nemzetek szempontjaira is figyelő szomszédságpolitika összhangba hozható Közép-Európa új térségfejlesztési stratégiájának keretében. A közös feladatok között említik a „térség többi államának gyakorlatához hasonlóan” a magyar állampolgárság megadását a külhoni magyaroknak, anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyni kényszerüljenek. A feladatok közé sorolják a különböző közösségi autonómiaformák megvalósítását és összehangolt működtetését a Kárpát-medencében. (MTI)

Belső koalíciós megállapodás az RMDSZ és az EMNT között
Megjelent ay Erdély Ma-ban [ 2009. február 22., 22:03 ]

.

Belső koalíciós

M E G Á L L A P O D Á S

a közösségi autonómiaformák közös képviselete és az európai parlamenti választásokon való együttműködés érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között

Tudatában annak, hogy az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetése szempontjából kulcsfontosságú az autonómia-program egységes megjelenítése és következetes képviselete,Felismerve a politikai pluralizmus és az abból eredő verseny korlátait egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében,

Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az erdélyi magyarság stratégiai céljainak érvényesítéséhez önálló külpolitikai fellépésre van szükség, az európai parlamenti képviselet pedig a közösségi érdekvédelem egyik legfontosabb külpolitikai eszköze, amelynek tükröznie kell a közösség sokszínűségét és egységét,

Egyetértve abban, hogy közös fellépéssel az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete erősebb lehet,

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodik a következőkben:

I. Az azonnali és távlati közösségi célok tisztázása, kiemelten az autonómia-törekvések összehangolása és közös képviselete érdekében:

1. Közösen hozzák létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), melynek működését külön megállapodás szabályozza. Az EMEF április hónap elején alakul meg.

2. Az EMEF keretében keresik a megoldást arra, hogy az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája intézményrendszerének megvalósítására és működtetésére hivatott Kulturális Autonómia Tanácsát (KAT) közösen hozzák létre. Az RMDSZ a szövetség soron következő – 2009. áprilisi – kongresszusán napirendre tűzi az erre vonatkozó határozatok módosítását, az EMNT pedig soron következő – 2009. áprilisi – plenáris ülésén erre vonatkozó határozatot fogad el.

3. Az RMDSZ és az EMNT közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében.

4. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve, közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a magyar többségű, illetve jelentős magyar lakosságú közigazgatási egységek sajátos jogállásának elismertetése érdekében.

5. Támogatják a székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatát, és vállalják annak képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon.

6. Hasonló jellegű memorandum kidolgozását kezdeményezik az interetnikus környezetben és a szórványban élő erdélyi magyar közösségek sajátos problémáinak bemutatására, és vállalják ennek képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon.

7. Az RMDSZ által kidolgozott és a Velencei Bizottság által pozitívan véleményezett törvénytervezetet az EMNT két erre vonatkozó tervezetének rendelkezéseivel összehangolva, közösen lépnek fel egy olyan kisebbségi törvény elfogadása érdekében, amely megteremti a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának jogi kereteit.

8. Az RMDSZ együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanáccsal, és megvizsgálja teljes jogú tagként való részvételének lehetőségét ebben a testületben.

II. Az EP-választásokon való közös fellépés érdekében

1. Az RMDSZ és az EMNT belső koalíciós jelölt-listát állít a 2009. június 7-én tartandó EP-választásokon „Magyar összefogás" név alatt.

2. A hatályos törvényes feltételeket mérlegelve, a belső koalíció jogi keretét az RMDSZ jogi személyisége adja, tehát „A magyar összefogás listáját" az RMDSZ nevében, a tulipán jele alatt jegyeztetik be, politikai tartalmát a jelen megállapodásban megfogalmazottak határozzák meg.

3. „A magyar összefogás listáján" szereplő jelöltek 75%-át az RMDSZ, 25%-át az EMNT nevezi meg. A belső koalíciós partnerrel való egyeztetés után, mindkét szervezet maga dönt jelöltjeiről.

4. A jelölési folyamat során a felek kötelezően érvényesítik a Temesvári kiáltvány 8. pontjában megfogalmazottakat.

5. „A magyar összefogás listáját" Tőkés László, az EMNT elnöke vezeti.

6. „A magyar összefogás listájának" 2. és 3. helyére az RMDSZ, 4. helyére az EMNT nevezi meg a jelöltek személyét.

7. A lista többi helyére a felek felváltva nevezik meg a jelölteket, a fenti arány tiszteletben tartásával.

8. A felek vállalják, hogy időközi mandátumcserék esetében is megtartják a választásokon kialakult mandátumarányt.

9. A választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a felek saját kampánystábbal rendelkeznek, és önállóan kampányolnak, de kampányrendezvényeiket összehangolják.

10. A különböző elképzelések összehangolására, valamint a közös fellépések megtervezésére és kivitelezésére kampányegyeztető bizottság alakul, amelybe mindkét fél 3 – 3 személyt javasol.

11. A hivatalos szavazócédula kivételével az összes kampány-kiadványon, illetve nyomtatott és audiovizuális kampány-eszközön feltüntetendő az RMDSZ és az EMNT jele, továbbá a „magyar összefogás" felirata.

12. Az RMDSZ és az EMNT egyaránt kiveszik a részüket az induláshoz szükséges támogató aláírások összegyűjtéséből, illetve a kampány finanszírozásából.

13. Közös munkacsoport dolgozza ki a „Magyar összefogás" – RMDSZ-EMNT-belső koalíció európai választási keretprogramját, az alábbi sarokpontok szerint:

a. a különböző közösségi autonómia-formák nemzetközi képviselete;

b. Románia EU-tagságából eredő lehetőségek kiaknázása Erdély modernizációja érdekében;

c. a régiók Európája, valamint ezen belül Erdély és Kelet-Közép-Európa felértékelése az EU reform-folyamatában;

A közös választási program véglegesítésénél a felek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak.

14. A RMDSZ és az EMNT által nevesített jelöltek a választási kampányban a közös választási program mellett a saját értékrendjüket, célkitűzéseiket és prioritásaikat képviselik.

15. A megválasztott európai parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de keresik a konzultációs lehetőségeket és a konszenzust a magyar közösséget érintő ügyekben.

16. „A Magyar összefogás listáját" 2009. március 23-ig véglegesíti az RMDSZ és az EMNT.
   az RMDSZ nevében                                              az EMNT nevében
     Markó Béla                                                            Tőkés László
       Elnök                                                                        elnök