Az Equilor szerint a harmadik negyedévben a legfrissebb bizonytalansági hullám középtávon izgalomban tarthatja még a térség devizáit, ami rövid távon akár 290 fölötti euró/forint árfolyamot is okozhat, de hosszabb távon az Equilor mindenképpen megnyugvásra és a forint árfolyamának kisebb mértékű visszaerősödésére számít, megjegyezve, hogy a 270 forint közeli szinteket egy időre elfelejthetjük.
I. Nemzetközi makrogazdasági pálya
A 2008 végén kitört pénzpiaci válságra adott eltérő állami válaszok részben azt eredményezték, hogy a világ fejlett és fejlődő gazdaságainak állapota jelentősen eltér egymástól: miközben egyes államok már stabil növekedésről beszélhetnek, más államok még mindig a recesszióból igyekeznek kikecmeregni, de olyan országra is akad példa, ahol már a gazdaság túlhevülésétől tartanak. A legjobb példát az Egyesült Államok és a 16 tagú eurózóna szembeállítása szolgáltatja. Előbbi az idei első két félévben 5.6%-os, illetve 2.7%-os mértékben fejlődött évesítetten. Ezzel szemben az eurózóna gazdasága az első negyedévben év/év alapon csupán 0.6%-kal nőtt. Ráadásul utóbbi várhatóan nem is pörög fel jobban, köszönhetően annak, hogy az Európai Unióban az egyes államok sorra jelentik be költségvetési megszorító csomagjaikat, annak érdekében, hogy a GDP arányos államadósság továbbra is fenntartható szinten maradjon. A legtöbb esetben a közszférát érintő lefaragásokat, állami beruházások elhalasztását, illetve adóemeléseket magába foglaló intézkedéscsomagok értelemszerűen nyomást fejtenek ki idén és jövőre is az európai gazdasági teljesítményre, aminek köszönhetően az amerikai gazdaság továbbra is felülteljesítő lehet.
Egy másik nagyon fontos tényező, hogy az amerikai expanzió egyelőre nem párosul stabilan javuló munkaerőpiaccal. Bár a piaci konszenzus szerint a tengerentúli gazdaság stabilan tarthatja a 3% körüli növekedési ütemet a következő két negyedévben, az Equilor várakozásai szerint eközben a munkanélküliség továbbra is magas, 9% fölötti marad a világ legnagyobb gazdaságában.
Mindeközben az eurózóna 1.1-1.2%-os mértékben bővülhet a második félévben, amihez enyhén, még mindig emelkedő munkanélküliség párosul. Az előrejelzések szerint a munkaerőpiac valamikor a negyedik negyedév során érheti el mélypontját.
Kína esete viszont egyedülálló lehet az előttünk álló negyedévekben abban az értelemben, hogy miközben az eurózónában újabb likviditásösztönző lépéseket alkalmaznak a pénzügyi szektor élénkítése érdekében, addig a távol-keleti országban már az év eleje óta inkább restriktívvé kezd válni a monetáris politika. Az infláció várhatóan tovább emelkedik Kínában, ami újfent arra késztetheti a helyi hatóságokat, hogy a betéttartalékolási követelmények szigorításával újabb forrásokat vonjanak ki a pénzügyi rendszerből. A monetáris politika szigorodása révén a kínai részvénypiac a harmadik negyedévben is alulteljesítő lehet, ráadásul minden ilyen bejelentés komoly eladói hullámokat indíthat el a globális részvénypiacokon is, a tőkét az arany, az amerikai dollár, az amerikai és német állampapírok felé hajtva.
II. Magyar makrogazdasági pálya Bár a magyar gazdaság sokak meglepetésére már a 2010-es első negyedévben kilépett a recesszió stádiumából, miután a GDP éves bázison 0.1%-kal tudott már nőni, a jelenlegi helyzetben az Equilor nem számol azzal, hogy ez a stabil kilábalás kezdetét jelentené. Egyrészt a növekedés motorja továbbra is az exportszektor, amely viszont nagymértékben függ a külső piaci folyamatoktól, legfőképpen az európai adósságválság tovagyűrűzésétől.
Amennyiben az adósságkrízis nyomán és az instabil foglalkoztatottság láttán a nyugat-európai lakosság ismét visszafogja a kiadásokat, az negatívan hathat a magyar áru- és szolgáltatás kivitel teljesítményére. Igaz, ezt pozitív irányban ellensúlyozhatja a tartósan gyenge forint árfolyam, amely az export árbevétel értékét forintban növeli. A másik oldalon meg kell jegyezni, hogy a belső fogyasztás, azaz a magyar lakosság kiadásai továbbra is egyenetlenül alakulnak és ez az Equilor várakozásai szerint ez idén már így is marad. Azaz erről az oldalról nem várható a gazdaság felpörgése. A munkanélküliség ráadásul továbbra is komoly gondot jelent a frissen megalakult kormánynak, amely a kis- és középvállalkozásokat és a magánszemélyeket érintő adócsökkentéssel igyekszik életet lehelni a gazdaságba. Itt kell hozzátenni, hogy az adócsökkentésből fakadó bevételkiesés finanszírozását célzó bankadó bevezetése hosszabb távon akár több kárt is okozhat a gazdaságnak a hitelezési tevékenység elsorvadása révén, mint amit a lakosság esetlegesen megnövekvő kiadásai jelentenek a gazdaság számára.
III. Magyar tőke- és pénzpiac Alapkamat
A Nemzeti Bank monetáris tanácsa 2010. április 26-i döntésével 5.25%-ra szállította le a kéthetes repo kamatlábat, amely az Equilor várakozásai szerint hosszú hónapokig érvényben marad. A következő három hónapban nincs reális esély újabb kamatcsökkentésre, mindazonáltal hosszabb távon továbbra sem zárható ki az irányadó ráta süllyedése, amit az tesz lehetővé, hogy sem az eurózónában, sem az Egyesült Államokban nem várható kamatemelés idén, azaz egyelőre még nem szűkül a kamatelőnyünk.
A harmadik negyedévben a magyar pénzpiaci eszközök kockázati megítélése fokozatosan romolhat, amit a gyengülő forint árfolyam és a CDS felár is jelez. (Az 5 éves magyar szuverén adósságkockázatra köthető csereügylet felára - június végén 350 bázispont körül van - bár alatta van a június eleji szinteknek, de bőven felülmúlja az áprilisi mélypontot, ami 167 bázisponton alakult.) Ráadásul az inflációs kilátások is kissé megemelkedtek a jegybank májusi inflációs jelentése szerint. A májusi kamatdöntéskor az MNB monetáris tanácsa még e két tényező kedvező alakulásától tette függővé a kamatcsökkentési széria folytatódását, azonban a júniusi kamatdöntő ülést követően kiadott jegybanki kommentár már nem tartalmazta, hogy milyen feltételek teljesülése esetén várható újabb kamatvágás. A jegybank elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a monetáris tanács a jövőben a kamatpálya várható alakulására vonatkozóan sem kíván már előrejelzést adni.
A jegybanki alapkamat harmadik negyedévben várható 5,25%-os szinten tartását a rövid lejáratú magyar állampapírok referenciahozam szintjéből is le lehet leszűrni. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozama 2010. június 8-a óta 5.25% közelében konszolidálódik, pedig még május 31-én 5.00%-on is állt. A külföldi piaci szereplők alapkamattal kapcsolatos várakozását jól mutatja, hogy a külföldiek kezében lévő állampapír állomány 2010. április 28-i, vagyis az áprilisi utolsó kamatcsökkentés óta folyamatosan esik.
A külföldi befektetők is beárazták tehát, hogy egy ideig nem számolhatunk hozamcsökkenéssel a referenciagörbe rövid oldalán, míg a hosszú oldalon az országkockázat és az európai adósságválság generálta félelmek tolják fölfelé a hozamokat.
Magyar forint Az első negyedév megnyugtató forint erősödését és optimista befektetői hangulatát egy sokkal viharosabb második negyedév váltotta fel, amelyben ugyan számítani lehetett a választások okozta bizonytalanságra, ám az azt követő politikai nyilatkozatok által generált hullámokra már kevésbé. Ennek volt ugyanis elsősorban köszönhető, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyama tartósan a 280-as szint fölé emelkedett az euró ellenében. Ráadásul június vége felé még a romániai megszorítások problémái is rontották a helyzetet és valamennyi fejlődő piacra negatív hatással voltak.
Az Equilor szerint a harmadik negyedévben a legfrissebb bizonytalansági hullám középtávon izgalomban tarthatja még a térség devizáit, ami rövid távon akár 290 fölötti euró/forint árfolyamot is okozhat, de hosszabb távon az Equilor mindenképpen megnyugvásra és a forint árfolyamának kisebb mértékű visszaerősödésére számít, megjegyezve, hogy a 270 forint közeli szinteket egy időre elfelejthetjük. A harmadik negyedév sok szempontból az év első 3 hónapjának hangulatára emlékeztethet, ami nemcsak a befektetők bizalmának enyhe visszatérésében, de a forint árfolyamában is megmutatkozik majd. Az akkori nyugodtabb kereskedési környezet könnyen kialakulhat újra, miután a nyári hónapok általában lankadó érdeklődést és egy csendesebb kereskedési időszakot hozhatnak. Általában a nyár jó hatással van a kamattermékekre, és mivel a jegybank a júniusi ülésén ismét nem vágott kamatot, ezért a forint továbbra is vonzó lehet az ilyen termékeket kereső befektetők számára.
Tekintve, hogy a júniusi forintgyengülés elsősorban nem annak volt köszönhető, hogy Magyarországon a korábbi hiánycélokban, vagy a gazdaság várható lendületében komoly változás állt volna be, ezért joggal várhatjuk, hogy a bizonytalanság elmúlásával a korábbiakhoz képest kissé magasabb szinten, 275 - 280 között nyugodhat meg a magyar deviza.
Magyar részvénypiac Az Equilor korábbi várakozásainak megfelelően a magyar részvénypiac lefelé vette az irányt a második negyedévben főként az OTP által vezérelve, amely a 2009 márciusában kezdődött részvénypiaci rali során erősen túlvetté vált. Az európai adósságválság kirobbanása szinte napra pontosan a második negyedév kezdetéhez köthető, az azóta eltelt időszakban egyre több perifériás eurózóna tagállam került a befektetők fókuszába fenntarthatatlanná vált államadóssága és államháztartási hiánya miatt.
Magyarország, bár 2007-től komoly megszorítások árán elérte, hogy a büdzsé hiánya a 3%-os maastrichti kritérium közelébe süllyedjen (2009-ben a GDP 3.9%-a volt a hiány), az államadósság szintje továbbra is rendkívül magas: idén a bruttó hazai össztermék 78%-a körül alakulhat már. Emiatt a magyar pénzügyi eszközök megítélése - az Equilor prognózisa szerint tovább erősödő adósságválságban - folyamatosan negatív maradhat, ami szükségszerűleg együtt jár a magyar kibocsátású részvények és a régiós átlagnál kockázatosabb állampapírok alulsúlyozásával (eladásával) a külföldi intézményi befektetők portfoliójában.
Hozzá kell tenni, hogy a magyar piaci eszközök megítélésének javulását az a nem túl szerencsés kormányzati retorika sem segítette, amely június elején a magyar államcsőd rémével fenyegetett. Az ehhez hasonló kijelentések jelentősen rombolják hazánk megítélését a pénzpiacokon, a bizalom visszaszerzése pedig jóval hosszabb ideig tarthat, mint annak elvesztése. Ebben a tekintetben fundamentális oldalról az is döntő lesz, hogy ahogy haladunk előre időben és érkeznek a költségvetési bevétel- és kiadásszámok, úgy válik majd egyre biztosabbá vagy éppen bizonytalanabbá, hogy az új kormány képes lesz-e tartani a 3.8%-os hiánycélt a büdzsében. Az Equilor megítélése szerint a költségvetést és a gazdaságot övező kockázatok sokasága miatt idén nem lesz teljesíthető a hiánycél. Ennek beárazódása komolyabb eladói hullámot válthat ki a BÉT-en.
Mindezeket figyelembe véve, az Equilor azzal számol, hogy a BUX index lefelé mozgással tölti a nyári hónapokat, megjegyezve, hogy 19,800 és 20,000 pont között komoly támaszzóna húzódik, amely átmenetileg megállíthatja az esést.
OTP - Javaslat: eladás Az új kormány első gazdasági akciótervének megismerése után a korábbi céltartalékolás helyére a banki különadó lépett azon tényezők versenyében, amelyek joggal pályáznak az OTP árfolyamát leginkább befolyásoló faktor kitüntető címére. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az esetlegesen gyenge szinten beragadó forint ne okozná a céltartalékolás megemelkedését a legnagyobb magyar banknál. A banki különadó által az OTP-re várhatóan kirótt teher jelentősen csökkenti a hitelintézet nyereségességét, ráadásul az OTP csoportot az OTP Bank Nyrt. mellett az OTP Jelzálogbank, az OTP Lakástakarékpénztár, az OTP Alapkezelő és a Merkantil Bank révén is adófizetési kötelezettség terheli, bár az utóbbiakra rakódó teher mértéke egyelőre még kérdéses. Ami körvonalazódni látszik, hogy az OTP Bank magyarországi divíziójának adókötelezettsége a bank 2009-es mérlegfőösszege alapján kerülhet megállapításra. A tervezett 0.38%-os adókulcs azt jelentené, hogy az OTP Bank Nyrt. idén 33 milliárd forint körüli összeget fizethet be az államkasszába banki különadó címen, míg a fent említett üzletágak ezt 1-2 milliárddal toldhatják meg, azaz összességében 35 milliárd forint lehet a terhelés mértéke, ami a 2009-es, csoportszintű adózott eredmény 23.3%-a, azaz igen komoly érvágás. Ráadásul ezt tetézi, hogy a második negyedév végére a magyar forint történelmi mélypontra gyengült a svájci frankkal szemben, ami a lakossági jelzáloghitelek magas svájci frank aránya miatt komoly fejtörést okozhat még a banknak.
A havi törlesztőrészletek idén tavaszhoz képest 10-15%-kal emelkedhetnek várhatóan, ami azt eredményezheti, hogy ismét megugrik a nem teljesítő adósok száma. A törlesztések leállása vagy csúszása a bank profittermelő képességét csökkenti, miközben a bankadó is további terhet jelent a bank számára. Az Equilor szerint fennáll a veszélye egy olyan önerősítő szcenáriónak, ahol a befektetők azt kezdik el árazni, hogy a visszaeső profitabilitás miatt a bankok ismét kevesebbet hiteleznek, ami negatívan hat majd a magyar gazdasággal kapcsolatos várakozásokra, ami pedig a forint újabb gyengülésében ölthet testet. A forintgyengülés pedig újfent a rossz adósok táborát növelheti, vagyis egy ördögi kör indulhat be. Hozzá kell tenni, hogy az OTP tőkehelyzete stabil, pótlólagos tőkebevonásra jelenleg nem szorul, így ennek a szcenáriónak egyelőre kisebb a valószínűsége, de mindenképpen jelen van.
Mindezen tényezők miatt az Equilor úgy véli, hogy a következő negyedévben nem érdemes vételi pozíciót felvenni az OTP-ben, mivel a jellemző irány lefelé mutat, ugyanakkor kisebb fölfelé történő korrekciókat természetesen "el lehet majd csípni". Az Equilor ezen várakozását erősíti, hogy a bankrészvény árfolyama a második negyedév végén 4950 forintnál kritikus technikai szinten zuhant át, ahová, ha nem sikerül rövid időn belül visszakapaszkodnia, akkor az árfolyam meg sem állhat a 3800 forint körüli tartományig.
MOL - Javaslat: tartás A MOL esetében az Equilor kivárást javasol a harmadik negyedévben, mivel a társaság körül több bizonytalan kimenetelű hír is kering. Az üzemi eredmény szempontjából a két legfontosabb eredménykilátással kapcsolatos tényező a forint-dollár árfolyamának változása, illetve a kőolajár alakulása..További fontos tényező lehet a MOL bányajáradékát érintő uniós döntés, ez ugyanis az idei profit jelentős, akár 15-20%-át is elviheti. Emellett érdemes odafigyelni az egyik legfontosabb tulajdonosi kört érintő lehetséges változásra, ugyanis piaci pletykák szerint az orosz Surgutneftegaz 21%-os MOL részesedését megvásárolná a magyar állam, vagy esetleg a magyar olajtársaság. Utóbbira azért kevesebb az esély, mert így is emelkedik a MOL eladósodottsági mutatója, melynek a további megugrása érzékenyen érinthetné a társaság kockázati megítélését. Ráadásul az utóbbi negyedévben már emelkedett a cég nettó hitelállománya, aminek nem tesz jót a dollár erősödése.
Mind az upstream (kutatás-termelés) mind pedig a downstream (finomítás-kereskedelem) esetében pozitív fejleményként hat a forint jelentős gyengülése a dollárral szemben, ami a pénzügyi tételek között komoly lökést adhat a következő három hónap bevételeinek. Az upstream üzletág esetében viszont a negyedév során a kőolaj inkább nyomott átlagos árfolyamon mozog, aminek nincs nagy eredmény javító hatása a MOL-ra nézve. Az Equilor várakozásai szerint a forint gyengülése kompenzálhatja az olajcég kieső bevételét, amit a nyersanyagárak csökkenése okoz esetlegesen. A kitermeléssel kapcsolatban viszont több pozitív hír is napvilágot látott az utóbbi időben, például a Dráva-medencében a Zalata-Dravica mezőn talált földgáz lelőhelynek köszönhetően nőhet ebben a szegmensben a kitermelés, ráadásul az upstream tevékenység eredményét folyamatosan javítja a horvát INA. Ráadásul, ha igazak azok a pletykák, amelyek újabban felröppentek, akkor még az idén várható egy pozitív bejelentés a kurdisztáni Akri Bijeel kutatással kapcsolatban is.
Magyar Telekom - Javaslat: tartásA magyar telekommunikációs részvény az osztalékszelvény április 28-i levágását követően is képes volt magát tartani a második negyedévben, ellentétben más magyar részvényekkel. A negatívra váltó befektetői klíma közepette az szolgálhatott megtartó erőként, hogy a szelvényvágást követően ismét kimondottan vonzóakká váltak a részvények a várhatóan továbbra is magas osztalékhozam miatt. Amíg ugyanis a kockázatmentes 10 éves magyar államkötvény hozama 7.73%-on állt a második negyedév végén, addig a MagyarTelekom a 640 forint körüli árszinteken 11.5%-os osztalékhozamot ígér. Az Equilor szerint a 74 forintos részvényenkénti osztalék a következő években is tartható marad, tekintve, hogy a társaság által kiemelten kezelt eladósodottsági szint a megcélzott tartomány alsó széléhez áll közelebb az első negyedév végi állapotok szerint.
A társaság idei első negyedéves gyorsjelentését követően a menedzsment megerősítette azt a februárban megfogalmazott várakozását, mely szerint 2010-ben 5-7%-os árbevétel és EBITDA csökkenés várható. Az első negyedév ehhez képest éves szinten 7.5%-os árbevétel csökkenést mutatott, amiben kiemelt szerepe volt a vonalas üzletág fokozatosan visszaeső teljesítményének, az erős forintnak, illetve a 2009-es magas bázisértéknek. A harmadik negyedévet az Equilor várakozásai szerint jóval gyengébb forint árfolyam-szintek jellemzik majd, amelyek a külföldi leányvállalatok eredmény hozzájárulását növelik majd forintban mérve, illetve várhatóan a műholdas televízió is egyre nagyobb teret hódít majd magának annak köszönhetően, hogy a munkaerőpiacon talán látszanak majd az enyhe javulás jelei. Ezt azonban keresztülhúzhatják a gyenge forint miatt megugró lakossági devizahitel törlesztések, amelyek a fogyasztói kiadások csökkenését, így például a kommunikációs szolgáltatások iránti étvágy mérséklődését eredményezik. Mindenesetre megjegyzendő, hogy a menedzsment 2010 egészére 270 forintos euró árfolyammal számolva adta meg a várakozásait, így ennél tartósan magasabb váltóárfolyam esetén van lehetőség a korábbi várakozásnál magasabb eredményre is, főleg annak fényében, hogy a vezetés úgy látja, 2010 második felében következhet be a várt fellendülés a Magyar Telekom piacain.
Technikailag 645 forintnál igen erős szint húzódik, amely például 2009 májusa és 2009 júliusa között többször is útját állta az emelkedésnek. Most a telekom papír újfent küzd ezzel a szinttel, de már lefelé látszik áttörni azt, ami akár komolyabb eladói hullámot is eredményezhet.
Richter - Javaslat: csökkentés Az Equilor szerint az indokoltnál továbbra is drágábbak a Richter részvényei, főleg ha a regionális szektortársak értékeltségéhez hasonlítjuk, ezért az ajánlás kismértékű csökkentés a gyógyszeripari papírra vonatkozóan, ugyanakkor néhány pozitív fejlemény miatt arra számítunk, hogy az első negyedéves profitvisszaesést követően a második és a harmadik negyedéves eredmény pozitív meglepetést tartogathat.
Elsősorban a nettó pénzügyi soron ugorhat meg a Richter eredménye, ami az idei első három hónaphoz mért jelentős forintgyengülésnek köszönhető, révén a társaság bevételeinek jelentős része export eladásokból származik. Míg korábban a pénzügyi eredményt visszafogta a 265 forint körüli euró, a mostani 280-285 forintos árfolyamszint jelentősen hozzájárulhat az amerikai és európai bevételek emelkedéséhez. Ráadásul a cég vezérigazgatója korábban többször is hangsúlyozta, hogy 270 forint fölötti árfolyamszint tehet jót a Richter versenyképességének. Emellett a pénzügyi fedezettség szempontjából sem elhanyagolható a forint-euró kurzusa, mivel a gyógyszergyártó készpénzállományának felét tartja devizabetétekben. Így összességében a társaság szempontjából kedvezőbb árfolyam alakulás most pozitívan járulhat hozzá a profithoz, szemben az első negyedévvel.
A kiadási oldalon érdemes továbbra is figyelni az RGH-188 gyógyszermolekula kutatásának alakulására, ami bár komoly költségeket ró a társaságra (már az első negyedév során 13%-kal megdobta a K+F kiadásokat) viszont komoly potenciállal kecsegtet, ha sikerrel továbblépne a III. fázisból a Cariprazine, skizofrénia elleni gyógyszer fejlesztése. Igaz egyre magasabbak a költségkockázatok. A Richter több lábon is áll organikus gyógyszerkutatásban, éppen június végén jelentette be a cég, hogy a II. fázisban lévő RGH-896-os termék esetében várhatóan nem járt eredménnyel a kutatás. Utóbbinak nincs nagy hatása a Richter értékeltsége szempontjából, mivel a legtöbb elemző még nem számolt ennek az esetleges pozitív eredményével (a korai fázis miatt).
Az amerikai piacon az elmúlt negyedévek visszaesésénél jobb eredményre számít az Equilor. A tavalyi utolsó negyedévhez hasonlóan az idei év második felében is várható ismét mérföldkőfizetés a Forest Laboratories-tól, amellyel a Richter közösen folytatja laboratóriumi molekulakutatását. A profitmegosztási megállapodásokból származó jövedelem korábban alacsony szinten alakult, viszont akár jó hír is lehet, hogy a tervezettnél (2011. július 1.) előbb kerülhet forgalomba az Egyesült Államokban a Teva-val közös generikus gyógyszer, a Bayer YAZ nevű fogamzásgátlója. A YAZ-ban azért is komoly a Richter számára a lehetőség, mivel az a világ legnagyobb forgalmát generáló fogamzásgátlója jelenleg. Ez jelentősen javíthatja a bevezetést követően, 2010-2013 között az EBITDA-t - amíg a Teva-Richter páros gyárthatja ezt a gyógyszert. Ráadásul, ennek a bevételre gyakorolt pozitív hatását erősítheti, hogy a forint számottevően gyengült a dollárral szemben, amit vélhetőleg nem fedezett még le a Richter a YAZ esetében. Mindezek hatására az elmúlt negyedévekben tapasztalt 42%-os bevétel csökkenésnél az Equilor jobb forgalmi adatokra számít az amerikai piacon.
A Richter árfolyamát nyáron negatívan befolyásolhatja, hogy július 1-től a közép-európai nagy kapitalizációjú társaságok árfolyamát követő CECE indexben korábbi 2.6%-ról 1.2%-ra csökken a Richter súlyozása. Néhány befektetési alap ennek hatására csökkentheti portfoliójában a Richter súlyát, illetve a már említett organikus molekula fejlesztésének elakadása miatt többen kiszállhatnak, az egyéb organikus szegmensben megnövekedett költségkockázatok miatt.
IV. Makroadatok, események A magyar jegybank monetáris tanácsa a negyedév során háromszor ülésezik: július 19-én, augusztus 23-án és szeptember 27-én. Ezeken az üléseken születő döntések minden bizonnyal az alapkamat szinten tartását fogják eredményezni, azaz komolyabb meglepetésre nem számít az Equilor ezen a téren. Tekintve, hogy a Fed, az EKB és a Bank of England kamatdöntései kapcsán a befektetők már hosszú hónapok óta nem magát a döntést, hanem az azt követően kiadott jegyzőkönyvet, kommentárt figyelik, így várhatóan Magyarországon is ez következik mostantól. Az MNB augusztus 11-én, szeptember 8-án, majd október 6-án teszi közzé a három fenti kamatdöntő ülés jegyzőkönyvét, amelyből a befektetők többet megtudhatnak a jegybank gazdáságot illető helyzetértékeléséről. A magyar GDP második negyedéves értékéről a KSH augusztus 13-án jelent először, majd szeptember 8-án közli a végleges adatot.
