Megtartotta ülését a Magyar Állandó Értekezlet, a "magyar-magyar párbeszéd fóruma", melyet 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt hívott össze utoljára az előző magyar kormány. A tanácskozáson részt vettek a külhoni (nem csak a Kárpát-medencei) magyar szervezetek képviselői, a magyar kormány tagjai, miniszterek, valamint az ellenzéki pártok delegáltjai is. Az ülés tanulsága - sok résztvevő szerint - úgy foglalható össze: "helyreállt a rend a nemzetpolitikában".
A Zárónyilatkozat meghatározza a MÁÉRT jövőbeni négy állandó szakbizottságát, ezek: külügyi és jogi (ez foglalkozik majd a különböző autonómiák kérdéseivel), oktatási-kulturális, gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint szórvány.
A Máértet követő sajtótájékoztatón minden résztvevő lehetőséget kapott, hogy pár mondatban értékelje az ülést. Elsőként Semjén Zsolt ragadta meg a szót, és ismertette a MÁÉRT résztvevői által elfogadott zárónyilatkozat tartalmát. Mint mondta, a nyilatkozat aláírói üdvözlik a kettős állampolgárságról rendelkező törvényt és a Nemzeti Összetartozás Napjának bevezetését, hitet tesznek a különböző autonómiaformák mellett, elítélik a szlovákiai nyelvtörvényt és bíznak abban, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi az ET Velencei Bizottságának ajánlásait, valamint Magyarország soros EU-elnökségével kapcsolatosan megemlítették, hogy Horvátország, Szerbia és Ukrajna intergációjának előmozdításában Magyarország élen fog járni.
A különböző régiók aktuális kérdéseit is megvitatták a résztvevők. Erdéllyel kapcsolatosan kifejezték abbéli reményüket, hogy a román kormány mihamarabb elfogadja az új oktatási törvényt, amely jelentősen javítja majd a magyar nyelv helyzetét. Ezen kívül az önálló magyar egyetem visszaállításának és Székelyföld közigazgatási jogállásának tisztázásának szükségessége szerepel még a dokumentumban. Vajdaságban üdvözölték a Magyar Nemzeti Tanács megválasztását, és kívánatosnak ítélték az észak-bácskai és dél-bácskai körzethatárok módosítását. A résztvevők szerint Kárpátalja estében viszont aggodalomra ad okot a magyar tannyelvű egyházi intézmények helyzete.
A miniszterelnök-helyettest követően a jelen lévő szervezetek képviselői kaptak lehetőséget, hogy röviden értékeljék a pénteki ülést. A felszólalók kivétel nélkül kifejezték őszinte örömüket, hogy ismét megkezdte működését a magyar-magyar párbeszéd törvényes intézménye. Többen utaltak arra, hogy innentől fogva nincs akadálya annak, hogy - a határok módosítása nélkül - meginduljon a magyar nemzet politikai integrációja, és kiépüljön egy egységes nemzetpolitikai stratégia.
Szász Jenő az MPP képviseletében hangot adott annak az elképzelésének, hogy az amerikai magyarság segítségével egy hollywoodi filmprodukciót kellene készíteni Székelyföldről (például Mel Gibson főszereplésével), ezzel ellensúlyozandó a Nyugat "drakulás közhelyeit" a térségről.
A nyugati magyarság különösen kiemelte annak fontosságát, hogy Budapest végre hajlandó a nyugati diaszpórát is bekapcsolni a nemzeti együttműködésbe. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének képviselői szerint kívánatos, hogy 2011-ben méltó módon ünnepelje meg a magyarság az 1956-os forradalom 55. évfordulóját, hogy ezáltal is pozitív irányba változzon a magyarokról alkotott kép a világ szemében.
A nemzeti egység kétséget kizáróan megvalósult a IX. MÁÉRT ülésen, mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a konferencia Zárónyilatkozatát minden résztvevő ellátta kézjegyével, a magyar kormány ellenzékének képviselőit is beleértve. (Az MSZP ugyan csatolt egy különnyilatkozatot a dokumentumhoz, melyben a párt kijelenti, hogy a nemzetpolitika nem válhat a pártcsatározások színterévé.)
A tanácskozás konkrét hozadékait azonban egyelőre homály fedi. Mint azt Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna előzetesen beharangozták, a Máért tárgyalt a státustörvény és az egyszerűsített honosítás összehangolásának szükségességéről, az oktatási-nevelési támogatás kibővítéséről, és minden bizonnyal felmerült a határon túli magyarok szavazati jogának kérdése is. A felsorolt pontok közül azonban egyedül az oktatási-nevelési támogatás kibővítésében egyeztek meg a résztvevők, így ez mostantól az óvodás korosztályra is kiterjed majd. Az azonban, hogy a státustörvény vs. kettős állampolgárság ellentmondása hogyan oldódik meg a jövőben, vagy hogy mi lesz a szavazati joggal, azt a résztvevők nem kötötték a nyilvánosság orrára.
Természetesen ez betudható annak is, hogy hat év után most valóban az újraindítás öröme határozta meg az ülés légkörét, s a konkrét, operatív feladatok így váratnak még magukra egy kicsit. Mindenesetre biztosra vehető, hogy a magyar-magyar párbeszéd innentől kezdve rendszeressé válik, hiszen Tőkés László beharangozta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács november végén Brüsszelben tartandó ülését, de elhangzottak ígéretek a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumának összehívására is, és várhatóan nem kell sokat várni a X. MÁÉRT-re sem, annak összehívását a kormány ugyanis 2011 első félévére, a soros EU-elnökség idejére tervezi.
