Remetei minta lesz a tagosítási törvény alapja
Gergely Imre 2011. február 7., hétfőHétfőn Bukarestben, a mezőgazdasági minisztériumban mutatták be azt a tervezetet, amely Gyergyóremete termőföldjeinek tagosítását célozza meg. A község kezdeményezése a jelek szerint országos minta lesz, az új tagosítási törvény alapja lehet.
Gyergyóremetén öt éve elkezdődött egy program, mely a földterületek tagosítását készíti elő. A svájci talajfeljavító intézet által támogatott kezdeményezés tulajdonképpen egy összetett vidékfejlesztési terv, amely a földterületek mellett kiterjed az mezőgazdasági úthálózatra, a vízhálózatra, ugyanakkor környezetvédelmi elemei is vannak. Eredményeként a területek összevonásával üzemméretű gazdaságok jöhetnek létre. A tervhez hiányzik azonban a törvényi háttér. Ennek érdekében került sor a terv bukaresti bemutatására, ahol több minisztérium illetékesei vettek részt, de az erdészet, a kataszteri hivatal szakemberei is ott voltak. Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter mellett jelen volt Livio Hürzeler svájci nagykövet is. Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei polgármester kérdésünkre elmondta: őt is meglepte, hogy mennyire pozitívan értékelték a kezdeményezést. Mindenki egyetértett azzal, hogy a felaprózódott termőföldek, nadrágszíjparcellák okozta gondokra egyedül a tagosítás lehet a megoldás. Az örökösödések folytán a földterületek sokfelé osztódtak, az apró parcellákon pedig nem kifizetődő a termelés. A minisztériumi bemutatón érkezett visszhangok alapján úgy tűnik, elindul, és végre megszületik a tagosítási törvény. A remetei kezdeményezés példaprojekt lesz, és a minisztérium kiemelt támogatását élvezi majd. Ez azért jelentős, mert így lehetőség nyílik az uniós és a svájci támogatások könnyebb megszerzésére – merthogy erre szükség van. Pénz kell hozzá, nem is kevés, negyven-hatvan millió eurót jelent a kivitelezés, ami egyébként nem egyik napról a másikra történik, húsz évig is eltarthat. Ennek legelső és nélkülözhetetlen feltétele a tulajdonjog rendezése. Tiszta tulajdonviszonyok nélkül lehetetlen. A polgármester szerint: fontos, hogy mindenki megértse, nem egy újabb kollektivizálásról van szó – minta erre Svájc, ahol évszázados múltja van a tulajdon szentségének. Hogy semmi félreértés ne legyen, és fel se merülhessen az, hogy érdekcsoportok akarnák megszerezni a jobb földeket, másoknak gyengébbet hagyva, a tagosítást olyan bizottság kell elvégezze, amelyben nem szerepelhet senki az adott településről. Ha Remetéről van szó, akkor remeteiek nem lehetnek tagjai a szakértői bizottságnak, akik felmérik a földek minőségét és elvégzik a tagosítást. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a gazdáknak megmagyarázzák a tagosítás lényegét, előnyeit és fontosságát; semmiképpen nem lehet erőszakkal kivitelezni, hanem csak megbeszélések után született egyetértés alapján. Laczkó Albert Elemér elmondta: jelenleg Remetén még sok a bizalmatlanság a kezdeményezés iránt, de ki kell emelni, hogy vesztese nem lehet senki a tagosításnak. Ez megteremti a lehetőségét a gazdaságos földművelésnek, ami jelenleg a nadrágszíjparcellákon nem kifizetődő, emiatt is van az, hogy Remetén – de országszinten is – alig egyötöde van a földeknek művelés alatt, a többi parlagon hever.
@Anonim:
Anonim 2011-02-09. szerda, 21:15
Csillapithatalan pénzéhségében már a magántulajdon sem szent ennek a bulibasának!!!!!
Anonim 2011-02-08. kedd, 22:32
AMI A VEZETOSEGEKET ILLETI AZ SAJNOS BEBIZONYITOTT DOLOG ROMANIA SZERTE,HOGY NEM A VALASZTOK ERDEKEIT NEZIK,AKITOL BIZALMAT KAPTAK A VALASZTASOK ALKALMAVAL. AZ EMBERISEG UGY ALTALABAN NAGYON EL VAN ROMOLVA AMI NAGY KAR.IDOVEL LEHET RAJONNEK DE AKKOR LEHET,HOGY KESO LESZ.
Anonim 2011-02-08. kedd, 22:09
Még volt pofája a rádióban azt mondani, hogy simán megy minden - megértik az emberek!
Anonim 2011-02-08. kedd, 18:52
a kifosztás és kenőpénz modellje
Anonim 2011-02-08. kedd, 12:20
Te vagy itt a legbunkóbb!!!Remete és Gyergyónak a szemétje a négyzeten!!
Anonim 2011-02-08. kedd, 09:41
Hát nekem hasonlít az erdőknél a közbirtokóságra, semmi jó tapasztalatom nincs belőle. Csak pár ember él jól többit hűlyének nézik
menasag 2011-02-08. kedd, 09:17
Tagosítanak, vagyis összeszántják. Ez így szép, de csak egy pár év adja meg az igazi valóságát. Az aki majd megműveli és gazdálkodik rajta, mert az a cél, az amikor felszámolja a költségeit meg a munka árát, és tíz zsák pityóka helyett csak egyet ad mert az jut, akkor nem tudom kinek fog tetszeni. Így még volt ahol dolgozni és ha nagyon odafigyeltél még valami haszonra is tudott szert tenni a gazda. de amikor nem ő fog dolgozni, hanem csak a termés haszon részéből fog osztalékot kapni, akkor nem ugrik nagyot belőle.
Anonim 2011-02-07. hétfő, 22:42
Én mint kolléga mondom, hogy irigylem Elemér törekvéseit, amit sokan sajnos nem értékelnek, vagy kritizálnak, persze nem tudsz mindenkinek megfelelni, de főleg azoknak van a legnagyobb pofájuk, akik egy lépést nem tesznek a falu érdekében.
Anonim 2011-02-07. hétfő, 21:16
Számomra nem új keletű az az elképzelés, csak nem tudom miért nem vágtak bele hamarabb. Nagyon jól hangzik, hogy mindenkinek a volt területeket kell vissza szolgáltatni, csak hogy,mivel, ez nem volt kivitelezhető, nagyon sok visszaélés történt ami megelőzhető lett volna a földtörvény ez irányú módosításával legalább 10 évvel ezelőtt. (nehogy ezt is valamelyik párt javára írják mert egyetlen pártot sem érdekelt a a föld törvény gyakorlatba ültetése, habár az ők feladatuk lett volna.)
Anonim 2011-02-07. hétfő, 20:38
@Anonim:
Ezek a "normális " emberek néhány év múlva megnézhetik az egészségüket!!
Anonim 2011-02-07. hétfő, 20:35
@Ifju20:
Örülhetsz,de nem tudod minek! A tagosítás egy nagy pénzmosás, amiből nem a paraszt profitál, hanem a polcon levők!!Ugyanúgy mint a többiből!!! Tagosíthat Elemér, de nem fog ő sem a mezőn dolgozni! Ő másképpen fog "termelni".Valódi termelés nélkül pedig megette a fene az egészet! Még volt tagosítás a múlt század elején! Érdeklődj ,nézz utána milyen gazember módra vitték végbe!!
Anonim 2011-02-07. hétfő, 20:18
Remetén normális emberek vannak akikkel lehet jövőt építeni. A szemét tárolót is megcsinálják ez is pénzt hoz, többet mint az egész Gyergyó-medence költségvetése. A földek tagosítása is jó dolog gratula nekik: De ezt pl. Madarason mind hülyeségnek tartották, de ugyanúgy Szenttamáson is sok bunkó.
Ifju20 2011-02-07. hétfő, 19:10
Nagyon örülök, hogy. pozitív visszajelzést kapott a projekt Bukarestből. Igy most már Remete nevét a parlament is ismeri, aki az új úttörő a tagosítás területén!!! Hajrá Remete csak igy tovább!!!
Anonim 2011-02-07. hétfő, 18:56
Mi kerül 40-60 millió euróba? Miről szól konkrétabban a projekt? Nem kötekedésből kérdezem, inkább az újságírót szeretném biztatni a részletek közlésére is.
Szerkesztői megjegyzés: Mit is jelent a tagosítás? A lexikon szerint: A tagosítás 1836 -1947. júl. 31 között létező bírtok rendezési forma , amely által az egy személy tulajdonában levő, széttagolt, apró földterületek rendezése, összevonása a község birtokosainak egyetértésével annak érdekében, hogy a birtokosok azonos minőségben 1-3 tagban, gazdaságosabban művelhessék földjüket. - Magyarországon 1836-70: az úrbéri birtokrendezések és a tagosítások - a Felvidék és Erdély kivételével - általában befejeződtek. A tagosításban résztvevő gazdák 3 fő tagosítási forma között választhattak: egytagos, fordulós, dűlős tagosítás. A szabad, tanyai gazdálkodást az egytagos forma segítette, melyhez legalább 7 kh birtok kellett, ez eltartott egy családot, elegendő munkát adott a családtagoknak, ezen még érdemes tanyát építeni. A birtok elaprózódása gyorsan újra szükségessé tette a tagosítást. 1880-90: az új jogi szabályozással a tagosítás új szakasza kezdődött, de a parasztbirtok szétszórtságát megoldani nem sikerült. A tagosítás után ott is megkezdődött a tanyásodás, ahol korábban erre a szétaprózódott birtok miatt nem volt lehetőség. Az 1908. 39. tc. alapján kiadott 60/1909. IM sz. és az ezt helyettesítő 5000/1928. IM sz. rendeletben a tagosítás költségeit az állam előlegezte, a visszatérő előlegeket újabb tagosításokra költötte. 1920-30: a községek 10 %-ában a határ még rendezetlen, kb. 320 községhatár (kb. 14%) a „jól tagosított”, s a határok kb. 76%-a új tagosítást kívánt. 1945: a földreform után új tagosítást nem kezdtek, végül a 9520/1947. sz. kormányrendelet 1947. VII. 31: a tagosítási állami alapot megszüntette! MellékletTagosítatlanság(jelenlegi helyzet! szerk. megjegyz.) a tagosítást megelőző állapot, melyet az jellemez, hogy egy-egy birtok több (esetenként 30–40) részből áll (tagosítatlan birtok), s ezek a határban szerteszéjjel helyezkednek el (tagosítatlan határ). A tagosítatlanság kialakulása és fennmaradása szoros kapcsolatban áll a birtoklás módjával (újraosztásos földközösség), a művelési rendszerrel (nyomásos gazdálkodás), az örökösödési szokással, talaj- és domborzati viszonyokkal. A tagosítatlanság mellett nem lehet korszerű gazdálkodást és vetésforgót alkalmazni, mert a birtok szétdaraboltsága miatt sok idő elvész a jövés-menéssel. Sokszor lehetetlen az egyes munkákat idejében elvégezni; alkalmazkodni kell a szomszédos parcellák műveléséhez stb. A tagosítatlanság felszámolására Magyarországon az első jelentős lépések a 19. sz. első felében kezdődtek meg az úrbéri birtokrendezések kapcsán, de nagyarányú tagosításokra csak a jobbágyfelszabadítást követő birtokrendezések alkalmával került sor. Tagosítatlan határú helységek azonban még a 20. sz. első felében is voltak országszerte. Irod. Simonffy Emil: A parasztföld és a tagosítás (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914, I., Bp., 1965). A tagosítás föld-birtokrendezési művelet, amelynek során a gazdák szétszórt, sok apró darabból álló birtokait összevonják, és mindenki egy tagban kapja meg földjét. A tagosításnál ügyelnek arra, hogy az új birtok értéke azonos legyen a régi szétszórtéval. Mo.-on a tagosítások az 1836. évi törvények után indultak meg. Legtöbb helységben azonban a 19. sz. második felében és a századforduló táján tagosítottak. Sok helyen a 19. sz. közepétől számított száz év alatt kétszer-háromszor is végeztek tagosítást. – A tagosítás településre gyakorolt hatása elsősorban a tanyafejlődés terén figyelhető meg. Az egy tagba összehozott birtok kedvezett a tanyaalakulásnak. A 19. sz. második felében nagymértékben ki is terjedt a tanyás terület. Olyan vidékeken is megindult a tanyafejlődés, ahol erre a falvak úrbéres jogállása és viszonylag kis határa miatt előzőleg nem volt példa. Egyes helységekben a külterület tagosítását egybekapcsolták a halmazos belterület utcássá rendezésével. Egy-egy helység esetében a tagosítás elmaradása, ill. késése a konzervatív határhasználati rendszerek fennmaradását és a régi települési sajátosságok továbbélését eredményezte. Irod. Györffy István: Magyar falu – magyar ház (Bp., 1943); Hofer Tamás: Déldunántúl településformáinak történetéhez (Ethn., 1955).
Magyarázat: Az egytagos tagosítás, a tagosításnak legtökéletesebb és legkorszerűbb változata. Minden gazda valamennyi szántó-, rét- és legelőbirtoka (vagy külön a szántó és egyben a rét-, legelőbirtok) egy (vagy két) tagban került kihasításra. A tagosításnak ez a módja ott volt alkalmazható, ahol a határ nagyjából azonos minőségű és fekvésű volt (pl. az Alföldön). Ellenkező esetben egyik gazda kedvező, a másik hátrányos termelési feltételek közé került volna. Az egytagos tagosításnak leglényegesebb és szükségszerű velejárója volt a nyomásos gazdálkodás és a nyomáskényszer felszámolása.
A fordulós tagosítás tagosítás legelterjedtebb változata. Nevét Balásházy Jánostól, a reformkor egyik nagy hatású gyakorló mezőgazdászától és szakírójától vette, aki legjelentősebb propagálója volt. A fordulós tagosítás azt jelentette, hogy minden birtokos annyi darabban kapta ki szántóbirtokát, ahány nyomásra oszlott a határ. A parcellák szétszórtsága jelentősen csökkent, de – ahol ragaszkodtak hozzá – nem kellett a nyomásos gazdálkodást felszámolni. A nyomásokba nem tartozó művelési ágakat (rét, legelő, kenderföld stb.) külön mérték ki.
A dűlős tagosítás a tagosításnak az a formája, amikor minden gazda parcelláit dűlőként vonták össze. A birtoktestek számának csökkenése itt jóval kisebb, mint a fordulós tagosítás vagy egytagos tagosítás esetén. A dűlős tagosítást általában hegyvidéki falvakban alkalmazták, ahol rendszerint a határ egyes részei között talajminőség és domborzat szempontjából jelentős különbségek voltak. A tagosításnak ez a módja nem vonta maga után a nyomásos gazdálkodás felszámolását.
Irodalom
Simonffy Emil: A parasztföld és a tagosítás (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában), szerk. Szabó István, 1848–1914, I. Bp., 1965).
Balásházy János: A tagosztályban való zavarok tisztába hozataláról (Pest, 1857)
Eddig a lexikoni és a szakirodalmi meghatározás. Valójában szükséges a földterületek egységes megmunkálása, de nem mindegy, hogy milyen területen. A lexikoni adatokból is kiderül, hogy a tagosítást csak nagyon nehezen lehetett megvalósítani, hiszen az anyaországban is a földeknek csak 24 %-át sikerült tagosítani! Azt is láthatjuk, hogy a tagosításra állami alapok nélkül nem igen lehet gondolni! És még az állami alapok jelenlétében sem igen volt nagy foganatja. Az "átkos" idejében a területrendezési egységekben megpróbálták ugyan a tagosításhoz hasonló "elrendezést", de csak nagyon kis eredményeket lehetett elérni. A megjegyzésekből is látni lehet, hogy csak kevesen értik mi is lenne a teendő, (szerintünk még a polgármester sem érti) mert a tulajdonjog illetve a tagok szövetkezési lehetősége egy síkban kellene haladjon, hiszen ebben az esetben a tulajdonjog illetve a közösen való megmunkálási folyamatok a tagok által mind ellenőrizhető formában vannak jelen. A tagosítás nem lehet önérdekű, mint ahogy a megszólalók is említették mikor - tévedésből - összehasonlították a közbirtokossággal! A tagosítás fő érdeme a gépi megművelés lehetősége nem pedig az, hogy monokultúrás megművelésre legyen jó! A földtulajdon rendezetlensége miatt viszont nem éppen kedvező az ilyen fajta tagosítást erőltetni - főleg nem az hegyvidéki viszonyokban. (Erdélyi Polgár)
Hogy ki a bunkó.... azon lehetne vitázni. De te nem vagy remetei, mert ha az lennél nem írnál ilyen jelzőt a saját faludról, habár ez az IQ szinttől is függ. Szerintem kár, hogy a polgármester még valamit tesz a falu érdekében, hisz soha semmi nem tetszik a helybeli emberek egy részének. De lehet, hogy ő is nem azt nézi, hogy mit mondnak, hanem azt, hogy ki mondja. Mint a jelen estben is.