„Könnyebb lesz az ügyintézés a magyarok számára: Kovászna Megye Tanácsánál bevezetik a magyar nyelvű űrlapok használatát.” – olvasom a Kovászna Megyei Tanács weboldalán. – „A régi
A január 27-én elfogadott határozattal a Megyei Tanács jóváhagyta, beleegyezését adta a „Magyar nyelvhasználat Háromszéken” elnevezésű projektben való részvételhez. Nocsak, gondolom, lássuk, miként erősítik, szorgalmazzák a szomszéd megyében a magyar nyelv használatát, mihez igényeltek és nyertek anyaországi támogatást a megye vezetői.
A Kovászna Megyei Tanács weboldaláról letöltöttem az említett gyűlés határozattervezeteit, majd az anyagok olvastán kérdőjeleket ragasztottam a tanács oldaláról kölcsönzött cím mellé. A gyűlés anyagai kizárólag román nyelven vannak közzétéve, ennek ellenére nem hátráltam meg, elolvastam a határozattervezetet, a területfejlesztési igazgatóság szakvéleményét és az ezzel majdnem azonos tartalmú előterjesztést. Ez utóbbi dokumentumok szerint a projektben való részvétel során a következő feladatok állnak a Megyei Tanács előtt:
- magyar nyelvű formanyomtatványok gyűjtése
- magyar nyelvű formanyomtatványok feltöltése a tanács weboldalára, illetve a weboldalon lévő román formanyomtatványok magyarra fordítása
- tájékoztató kampány szervezése, a Kovászna megyei közigazgatásban dolgozók (polgármesterek és alkalmazottak) részére. E kampány két részben zajlana:
- szórólapokat készítenének annak érdekében, hogy a polgárok minél szélesebb körben használják a magyar nyelvet, illetve egy konferenciát szerveznének, melynek témája a kétnyelvűség a közigazgatásban.
- Plakátok, szórólapok és a sajtó útján ösztönöznék a magyar lakosságot arra, hogy igényelje és használja a magyar nyelvű formanyomtatványokat.
A projekt költségvetése 1.350.000 Forint, a következő felbontás szerint: 550.000 Forint a hozzájárulás a Megyei Tanács részéről (személyzeti költség címén) és 800.000 Forint a Szülőföld Alap részéről (a szerkesztés, nyomtatás, terjesztés, konferencia-szervezés: szállítás, elszállásolás, koszt költségeinek a fedezésére).
„Álljunk meg egy szóra!” – mondaná Grétsy tanár úr, ha már magyar nyelvhasználatról van szó.
A közigazgatásban leggyakrabban használt formanyomtatványok letölthetők a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapjáról, a következő címről: http://ispmn.gov.ro/node/formulare-bilingve.
„A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, amelynek munkatársai, Dr. Péntek János egyetemi tanár és Benő Attila egyetemi adjunktus, nyelvileg ellenőrizték és lektorálták az űrlapokat. Munkájukkal azon szándékunkat segítették elő, hogy hozzájáruljunk a közigazgatásban használt magyar nyelv színvonalának emeléséhez, és a romániai magyar közigazgatási nyelvezet egységesítéséhez és megerősítéséhez.” – olvashatjuk az Kisebbségkutató Intézet oldalán.
Milyen gyűjtés (?!), feltöltés és fordítás igényel ily költségvetést, kérdezem, tudván, hogy a Kisebbségkutató Intézet száznál több űrlapot kínál ingyenesen, míg a Kovászna Megyei Tanács honlapján a román nyelven közzétett formanyomtatványok száma sem éri el az egy tucatot? A Nyelvi Charta értelmében a formanyomtatványok kisebbségi nyelven való hozzáférhetővé tétele az állam kötelezettsége: – a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a Román állam költségvetéséből fenntartott és működtetett intézmény.
Oly gazdagok lennénk, hogy ismételten költhetünk arra, amit már mások előttünk elvégeztek?
A tájékoztató kampányt, bár a közigazgatásban dolgozók részére hirdették meg, annak alpontjaiban a széles tömegeket, a polgárokat is megnevezik, mint célcsoportot. Ennek következtében nem egyértelmű, hogy a konferencia résztvevői kik lesznek: a közigazgatásban dolgozó hivatalnokok vagy a közigazgatáshoz forduló polgárok? Kinek a kosztját, szállását, szállítását fedezi a Szülőföld Alap? Hogy ráfér a tájékoztatás, a képzés a közigazgatásban dolgozókra, meghiszem, ám a köztisztviselők számára szervezett szakmai továbbképzéssel kapcsolatos költségek fedezése a közhatóságok és közintézmények kötelessége. Saját évi költségvetésükben előirányozniuk kell az ehhez szükséges összegeket.
Amennyiben a széles tömegek számára szerveznék a konferenciát, oly érzésem lenne, mintha vak vezetne világtalant. Az a Megyei Tanács tanít anyanyelvhasználatra, melynek honlapján a határozattervezetek, a gyűlések jegyzőkönyvei és az általa kiadott Kovászna Megye Hivatalos Közlönye kizárólag román nyelven vannak közzé téve? A szóban forgó határozatnál maradva, a Megyei Tanács kötelessége lett volna – saját költségvetésből – a tervezetet, szakvéleményt és előterjesztést is magyarra fordítani és a román változattal egyidejűleg közzétenni.
Ha eddig nem sikerült szélesebb körű magyar nyelvhasználatot biztosítani a közigazgatásban, annak ellenére, hogy a hatályban lévő törvények ezt nem csak megengedték, hanem kötelező jelleggel írták elő, reménykedjünk e projekt sikerében? Mit nyer e projekt által a 74 %-ban magyarok által lakott megye, és milyen vetülete lesz azokban a megyékben, ahol 20 % fölött ugyan, de kisebbségben élnek a magyarok?
A szűk látókörű „bennfenteseknek” eggyel több „érvük” lesz: azzal fogják akadályozni vagy hanyagolni a kétnyelvűség használatát, hogy nem mindenkinek jutott olyan támogatás, mint Kovászna megyének.
Hogy a közhatóságoknak saját költségvetésükből kell anyagi keretet biztosítani a kétnyelvűség alkalmazásához?
Hallott-e már valaki erről?
Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (ratifikálta a 282/2007-es törvény)
10. cikk
Közigazgatási hatóságok és közszolgálati szervek
1. Az állam azon közigazgatási kerületein, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó személyek száma az alábbi intézkedéseket indokolja, a Felek a nyelvek mindegyike helyzetének megfelelően, abban a mértékben, ahogy az ésszerűen lehetséges, vállalják, hogy:
b) széles körben használt közigazgatási szövegeket és formanyomtatványokat a lakosság számára, regionális vagy kisebbségi nyelveken, illetve kétnyelvű változatokban tesznek közzé;
188/1999. számú törvény a köztisztviselők jogállásáról
51. cikk – (1) A közhatóságok és közintézmények kötelesek saját évi költségvetésükben előirányozni a köztisztviselők – a közhatóság vagy a közintézmény kezdeményezéséből vagy érdekéből szervezett – szakmai továbbképzésével kapcsolatos költségek fedezéséhez szükséges összegeket.
1206/2001. számú kormányhatározat az anyanyelv közigazgatásban való használatáról
15. cikk
(4) A helyi- vagy megyei tanács határozattervezetei és egyéb vitára bocsátott és elfogadásra szánt dokumentumai minden esetben román nyelven szerkesztendők és csatolandók ezek fordításai az erre jogosult kisebbség nyelvén.
16. cikk
(1) A helyi- vagy megyei tanács dokumentumai, valamint gyűléseik román nyelvből anyanyelvre való fordítása a polgármester, illetve a megyei tanácselnök gondoskodásából történik.
17. cikk
