http://www.erdelyinaplo.ro/?hir=211
Oknyomozó Jakab Lőrinc2011.12.08. 09:09
A pótcselekvésnek számító közvélemény-kutatás az autonómiatörekvések hatásos ellenszere lehetA Hargita Megyei Tanács legutóbbi ülésén sem tűzte napirendre a szomszédos Kovászna megyében már elfogadott, az egységes Székelyföldre vonatkozó népszavazás kérdésének megvitatását. Ezzel szemben a képviselőknek bemutatták a nyáron készült közvélemény-kutatás eredményeit, melyek azt sugallják, a csíkszékiek a jelenlegi közigazgatási határokat találják a legelfogadhatóbbnak. Noha a közvélemény-kutatásról nyilvános tanácsülésen számoltak be, a sajtónak nem akarták átadni a szociológusok felmérését.
Oknyomozó Jakab Lőrinc2011.12.08. 09:09
A pótcselekvésnek számító közvélemény-kutatás az autonómiatörekvések hatásos ellenszere lehetA Hargita Megyei Tanács legutóbbi ülésén sem tűzte napirendre a szomszédos Kovászna megyében már elfogadott, az egységes Székelyföldre vonatkozó népszavazás kérdésének megvitatását. Ezzel szemben a képviselőknek bemutatták a nyáron készült közvélemény-kutatás eredményeit, melyek azt sugallják, a csíkszékiek a jelenlegi közigazgatási határokat találják a legelfogadhatóbbnak. Noha a közvélemény-kutatásról nyilvános tanácsülésen számoltak be, a sajtónak nem akarták átadni a szociológusok felmérését.A felmérést a megye felkérésére a kolozsvári Országos Kisebbségkutató Intézet végezte el, aminek részeredményeit a tanácsülésen a szervezet Hargita megyei munkatársa ismertette a hallgatósággal. Amikor ennek részleteiről, pontosabban a kérdések felvetésének módozatairól az intézmény vezetőjénél, Horváth Istvánnál érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy a közvélemény-kutatásról csak a megrendelő, azaz a megyei tanács nyilatkozhat, ezért az intézetnek bizalmasan kell kezelnie az adatokat.
Ez azért is furcsa, mert az ominózus ülés nyilvános volt, és tudomásunk szerint a jelenlévők nem tettek titoktartási fogadalmat. A megyei tanácsnál a felmérés és a bemutató iránt érdeklődve megpróbáltuk megszerezni az ülés jegyzőkönyvét, aminek értelemszerűen tartalmaznia kellett volna a közvélemény-kutatásról szóló momentumokat is.
Első körben a megye honlapjára irányították figyelmünket, de ott a tanácsülések jegyzőkönyveinek oldalán a legutolsó bejegyzés augusztusi dátumánál elakad a krónika, ezért ismét a tanács médiaosztályához fordultunk. Hangfelvétellel – a feldolgozás nehézségeire hivatkozva – még nem tudtak szolgálni, sőt az is kiderült, hogy a kérdéses ülés első perceiről a megyeháza televízióstúdiójának munkatársai is elkéstek, tehát videó sincs.
Végül személyes ismeretségek révén sikerült kapcsolatba lépnünk az Országos Kisebbségkutató Intézet helyi munkatársával, Sólyom Andreával, aki habozás nélkül a rendelkezésünkre bocsátotta a már-már „titokzatosnak” vélt dokumentumot.
Arra vonatkozóan, hogy tulajdonképpen miért volt szükség erre a közvélemény-kutatásra, nincsenek konkrét válaszok, de ismerve a megyei tanácselnök népszavazáshoz való viszonyulását, nem nehéz kikövetkeztetni. Borboly Csaba legutóbb, a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának budapesti ülése után azt nyilatkozta, hogy Székelyföldön elsősorban egy uniós pénzekre sikerrel pályázó, gazdasági régió kialakítására lenne szükség.
Az elnök elzárkózik a népszavazástól, aminek okait csak találgatni lehet, de valószínűleg attól tart, hogy egy egységes székelyföldi régióban nem őrizheti meg azt a hatalmat, amellyel jelenleg rendelkezik a Hargita Megyei Tanács élén.
Ezt a célt szolgáltathatta a kisebbségkutató intézménytől megrendelt közvélemény-kutatás is, amelynek eredményei szerint az itt élők elégedettek, illetve a többi opciót figyelembe véve „elégedettebbek” a jelenlegi megyehatárok adta lehetőségekkel, következésképpen nincs szükség a székelyek lakta települések közigazgatási összevonására. Maga a felmérés, illetve annak a regionalizációra vonatkozó része ugyanolyan sebekből vérzik, mint a megrendelt közvélemény-kutatások általában.
A Közvélekedés a területi átszervezésről című dolgozat azzal az alapkérdéssel indul, tehát erre is épül, hogy „Hallott-e Ön a Traian Băsescu államelnök által kezdeményezett közigazgatási átszervezésről?” Ezzel a kérdéssel az a legnagyobb gond, hogy nem világos, és székely legyen a talpán, aki kitalálja, melyik Băsescu-féle ötletről van szó? Az államfő ugyanis a nyáron több változatot is megszellőztetett annak függvényében, ki állt éppen mellette a mikrofonnál.
Sólyom Andrea kutatásszervezővel sikerült tisztáznunk, hogy a kérdés valójában a hatmegyés változatra vonatkozott. Erről (már ha erre gondoltak) a megkérdezettek nyolcvanegy százaléka hallott, és szinte ugyanilyen arányban nem ért egyet vele. A több mint nyolcszáz alany közül várható módon a tizennégy százalékos részarányú, román ajkú lakosság nagyobb mértékben fogadná el ezt a megyerendszert.
A válaszadók négy lehetőség közül válogathattak: a jelenlegi megyehatárok megtartása; Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítése; Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye egyesítése; Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Brassó és Szeben megyék egyesítése. A táblázatból szemléltetésképpen talán a két végletes értéket a legérdemesebb kiemelni: a jelenlegi megyehatárok megtartása mellett a megkérdezettek 66,7 százalék voksolt, míg a hat megye összevonását 86 százalékuk utasította el. E kérdéskörnek egyetlen szépséghibája van, tudniillik hogy éppen az nem szerepel benne, amire az egyelőre csak háromszéki népszavazás vonatkozna: a történelmi Székelyföld közigazgatási összevonása.
Ezzel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva Sólyom Andrea elmondta: „A felmérésben a Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítése jelenti a Székelyföldet, ami ugyan nem esik százszázalékosan egybe a történelmi határvonalakkal, de ha elkezdtük volna levagdosni a székeket a megyékből, bonyolult lett volna megfogalmazni a kérdéseket, ezért az egyszerűség kedvéért így fogalmaztunk.” Ezek után Borboly Csabának is egyszerűbb lesz megfogalmaznia a népszavazás elleni érveit, sőt elég lesz meglobogtatnia a közvélemény-kutatás eredményét: mit tehetünk, ha a lakosság kétharmada a három megye egyesítését akarja?
