2012. január 14., szombat

Mindenre van megoldás - Böjte atya Kovásznán

http://www.3szek.ro/load/cikk/45677/mindenre_van_megoldas_bojte_atya_kovasznan
Bokor G. 2012. január 14.,
Szerda este a kovásznai Turist vendéglőben tartott előadást Böjte Csaba ferencesrendi szerzetes. Életútjáról, az általa vezetett alapítványi hálózatról, az önkéntesség fontosságáról szólt a nagyszámú közönségnek. Kopacz Levente moderátor meg is jegyezte: nem számítottak ilyen érdeklődésre a "két nap alatt összetoborzott" rendezvényen.
Az előadás a Háromszéki Ifjúsági Tanács Közéleti Kávéház című vándorrendezvényének orbaiszéki állomása volt. Böjte atya életútját a 70-es, 80-as évek távlatából mutatta be. Az akkori bajok, problémák okán sokan megfutamodtak, emigráltak – ami véleménye szerint helytelen út volt. "Ha sötét van, gyertyát kell gyújtani, ha rendetlenség van, ki kell seperni. Megoldást kell kapni, nem szomorkodni, megfutamodni. A mai világban menő dolog nyafogni, panaszkodni, de ez nem fog megoldást hozni a gondokra" – mutatott rá az atya. A pályaválasztással kapcsolatban elmondta: érdemes az embernek valamiért odaadnia életét. Nem csak a papi hivatás lehet helyes választás, de nem jó az, hogy a tudatos döntés nagyon késik a mai generációknál – értékelte.
Az általa vezetett alapítvány kapcsán a kilencvenes évek elejéhez tért vissza. Ak­kor érlelődött meg benne a gon­dolat, valami olyat kellene tennie, amivel bizonyíthatja, hogy a fiatalok is jók valamire. A templom előtt kolduló gyerekeket vitt haza ebédre, megfürösztötte, felöltöztette őket. Többször megtette ugyan­ezt, amíg a gyerekek hozzászoktak. Harminc gyereknek szervezett kéthetes tábort, a résztvevők azt mondták: szervezzen egyéves tábort. Megszívlelte az ajánlást, most 2300 gyerek "táborozik" állandóan az alapítvány 65 otthonában. Ezek közé tartozik a kovásznai Apor Vilmos Otthon is, ahol négy szociális családban élnek a rászoruló gyerekek. A világban mindenkinek meg kell találnia a helyét, a gyerekek szülőt, a szülők gyereket kapnak, összeáll a kép, minden szükséges előteremtődik – fogalmazott. Az otthonok nevelési célját egyszerűen fogalmazta meg: ne lógjanak ki a gyerekek világából az otthonok lakói, legfennebb azért, mert előzékenyebbek, civilizáltabbak. Azt is elmondta: az otthonokban lakó gyerekek annyi szeretetet, hálát tudnak adni, amennyire sokszor a saját családban élő gyerekek sem képesek. A fiatalok önkéntes munkájáról beszélve így fogalmazott: nem ­csak a szociális munka jelenti az önkéntességet. El lehet ültetni egy rózsát, szebbé lehet tenni a környezetet – ez is az önkéntesség világába tartozik.
Az erdélyi magyarság hely­zetét nem látja borúsnak az atya, fogadni merne, hogy meg­kapja autonómiáját. Nem kell félni, nincs ok a panaszra, csupán akarni kell. Vannak fe­ladatok népünk előtt, de azok megoldhatóak – mondta. 
Grüman Róbert HÁRIT-elnök szervezete támogatását ajánlotta fel az atyának. Böjte Csaba elfogadta, és azt kérte, segítsenek megszervezni Apor Vilmos vértanú püspök ereklyéinek háromszéki bemutatását, melyre előreláthatólag késő tavasszal kerülhet sor.