http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/06/14/Ritka_holdasvanyt_talaltak_Ausztraliaban.aspx
Forrás: AFP/Space.com | 2012. január 07.
Forrás: AFP/Space.com | 2012. január 07.
Olyan ásványt találtak több mint egymilliárd éves ausztrál kőzetekben, amelyet az első Holdon járt emberek hoztak a Földre, és melyről régóta azt hitték, hogy csak a holdi felszínen található meg.
Az Apollo 11 űrhajó 1969-es landolási helyszíne után – Nyugalom Tengere (Mare Tranquillitatis) – elnevezett trankvillitit egyike azon három ásványnak, melyeket először találtak meg holdi kőzetekben, és az egyetlen, amelyet a Földön azóta sem fedeztek fel. A trankvillitit vasat, cirkont, ittriumot, titánt, szilíciumot és oxigént tartalmaz.
Birger Rasmussen, ausztrál kutató szerint a trankvillititet „hosszú ideje a Hold saját ásványának tekintették”, mígnem a geológusok teljesen véletlenül fel nem fedezték Ausztrália nyugati részén. „Több mint 40 éven át nem találtuk földi mintákban” – mondja Rasmussen. „Valószínűleg azért nem találtuk meg eddig, mert relatíve ritka és apró, emellett hajlamos a módosulásra is.”
(Ausztráliában talált doleritminta, amely trankvillititet tartalmaz. Az első holdutazás alkalmával, 1969-ben a Földre hozott ásványról a tudósok mostanáig úgy vélték, hogy csak a Holdon létezik, de felfedezték több mint egymilliárd éves ausztráliai kőzetekben is - Fotó: MTI/EPA/Birger Rasmussen)
A geológusok szokásos technikája a dolerit kőzetek vizsgálatára – amelyekben végül a földi trankvillititet megtalálták – szintén meggátolhatta az ásvány észlelését. Ugyanis rendszerint úgy elemzik a doleritet, hogy szétzúzzák, míg Rasmussen és csapata csiszolt szeleteket helyezett el pásztázó elektron mikroszkóp alatt. Ausztráli nyugati részéről származő kőzetekkel végzett vizsgálatuk azt sugallja, hogy a trankvillitit relatíve elterjedt, habár igen csekély mennyiségű ásvány a régióban.
Amikor holdkőzeteket először hoztak vissza, Rasmussen szerint „rendkívül értékesnek” tekintették őket, intenzív, részletes vizsgálatok alá vetették a mintákat, amikor – ironikus módon – az összetevők „mindvégig itt voltak. Mindig a Föld részét képezték, nem a Holdról érkeztek” – mondja a Geology folyóiratban publikált tanulmányában. „Ez sokat elárul arról, hogy nagy általánosságban a földihez hasonló kémiai összetételek és hasonló folyamatok mennek végbe a Holdon.”
(Fotó: MTI/EPA/Birger Rasmussen)
A kutató szerint a felfedezésnek fontos gyakorlati alkalmazásai is vannak, mivel az ásvány kiváló kormeghatározó eszköznek bizonyul, amely lehetővé teszi, hogy megállapítsák a kőzetek korát. „Ezt az ásványt használtuk, hogy meghatározzuk a dolerit korát, melyet korábban nem tudtunk véghezvinni. Így az ásvány segített megismerni a geológiai történelmet.”
A kőzetek 1,07 milliárd évesek, így sokkal idősebbek, mint amennyinek a régió kőzeteinek korát hitték. Rasmussen szerint a trankvillitit hasznos lesz hasonló kőzetek korának meghatározására is a jövőben.
