Néhány hónapig volt érvényben a jövedéki adó alóli mentesség a pálinka bizonyos mennyisége esetében, idéntől ismét 7 lejt kell fizetni egy liter után. Várhatóan szigorodnak az ellenőrzések is az idén. Miután a tavaly ősszel változott a jogszabály, és a saját részre készített pálinkát feloldották a jövedéki adó kötelezettsége alól, ismét módosították a törvényt, és megint életbe lépett az azelőtti rendelkezés – amelynek értelmében minden egyes literért fizetni kell, vagy kellene Huszti Gyula szatmárhegyi pálinkafőzős szerint egyértelmű, hogy a pár hónapig tartó engedmény kizárólag a választási kampány miatt volt érvényben. Egytől száz literig a jövedéki adó felét – mintegy literenkénti 7 lejt – kellene fizetni, amit Huszti szerint az egyszerű, vidéki emberek képtelenek lesznek megtenni.
– A pálinka eddig nagyon jó jövedelemkiegészítő volt a vidéki kisnyugdíjasok számára, hiszen megvásárolták belőle a télre szükséges szekér fát vagy a hízót. Ha valóban fizetni kell, akkor ezek az emberek nem engedhetik majd meg maguknak, hogy száz liter saját pálinka kifőzéséért mindennel együtt kilencszáz lejt adjanak – óriási űr fog keletkezni, elmélyülnek a szociális problémák. Minden valószínűség szerint most, amikor az állam minden egyes garast igyekszik megfogni, komoly ellenőrzések várhatók a pálinkafőzés terén. Mindenki tudja, hogy a pénzügyi illetékesek eddig amolyan hallgatólagos beleegyezéssel tudomásul vették, hogy nem történik meg a jövedéki adó kifizetése. Nagy a bizonytalanság, hiszen ilyen helyzetben várhatóan a gyümölcstermesztőknek csak a tíz-tizenöt százaléka fog pálinkát készíteni, és az ital ára is jelentős mértékben meg fog ugrani.
Erdei D. István parlamenti képviselő kérdésünkre elmagyarázta: azért alkalmazzák ismét a régi jogszabályt, mert az EU megtámadta az újat, lévén hogy Románia csatlakozási szerződésének mezőgazdasági részében kitételként szerepel a jövedéki adó alkalmazása. Bár az adótörvényt többször is módosította a parlament, ahhoz, hogy változzon a helyzet, újra kellene tárgyalni az EU-val aláírt megegyezést, hagyományos termékké kellene a pálinkát nyilvánítani. Erre most – Dacian Cioloş mezőgazdasági biztos kinevezésével – jó esélyek vannak, viszont a többi EU-s országban is alkalmazzák a jövedéki adót. Erdei egy másik fontos tényezőre is rámutat:
– Rendben van, hogy igyekszünk védeni a pálinkát mint hagyományos terméket, viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pálinkafőzők működtetői nem igazán tartják be a játékszabályokat – ezt mindenki tudja. A főzőket mérőműszerrel kellene ellátni, hogy a hatóságok pontos képet kapjanak az előállított mennyiségről. Az, ami most történik, kimeríti az adócsalás fogalmát. Ha az EU látná, hogy a főzőtulajdonosok többsége mérőberendezéseket szerel fel, biztosan engedékenyebb volna, de jelen helyzetben – míg az az érdek, hogy ne legyen ellenőrizhető a rendszer – nem tudjuk megvédeni az igazunkat. Jómagam többször is találkoztam a Szatmár megyei pálinkafőzői egyesületek képviselőivel, viszont nem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy hány gyümölcsfa van a tájegységben, és ezek gyülmölcséből pontosan mennyi pálinka készíthető. Nagy a gyanúm, hogy jóval több a pálinka, mint amennyit a gyümölcshozam indokolttá tenne. Magyarországon életbe lépett egy olyan jogszabály, miszerint saját részre, csökkentett jövedéki adóval, csakis saját termesztésű gyümölcsből főzhető párlat. Ahhoz, hogy szigorodjon az ellenőrzés, komoly hatósági fellépésre lenne szükség – ugyanúgy, mint Magyarországon, az alkoholkommandó esetében.
Fodor István
