– Az említett folyószakaszokon már nincs halpusztulás, a fent említett pH-értékek a körülményekhez képest jónak mondhatók, az iszapeltávolítás is folyamatosan zajlik a katasztrófa által sújtott településeken – közölte Dobson Tibor helyszíni kármentesítési szóvivő. A Marcal savazását reggel nyolckor felfüggesztették, és a bejuttatott gipsz mennyiségét is csökkentik – jelentette ki Janák Emil, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. A Duna Pest megyei, szobi szakaszán óránként vízkémiai méréseket végeznek, a legutóbbi ellenőrzés 8,19-es értéket mutatott. A szakértők szerint a szennyezés az egyre nagyobb vízhozamú folyókon áthaladva oly mértékben felhígult, hogy valószínűleg nem okoz gondot.
A Duna és a Fekete-tenger nincs veszélyben
– Idejében ellenőrzésünk alá tudtuk vonni a helyzetet, így a Duna nem fog szennyeződni – jelentette ki pénteken szófiai hivatalos látogatása alkalmával tartott sajtóértekezletén Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A kormányfő megköszönte Bulgáriának és az EU más tagországainak, hogy készek határozott támogatást nyújtani a környezeti katasztrófa következményeinek felszámolásához.– A Duna hatalmas folyó, és ezek a szennyezések gyorsan feloldódnak – vélekedett pénteki kommentárjában Alekszej Jablokov, az orosz tudományos akadémia „zöldfrakciójának” vezetője. A szakértő valószínűsítette, hogy a katasztrofális vörösiszap-szennyezés a Duna 200–300 kilométeres szakaszán túl nagyon csekély mértékű lesz, és a Fekete-tengert el sem éri. Hangsúlyozta azonban, hogy Magyarországra nagyon komoly rekultivációs munka vár, mivel a vörösiszappal átitatott talajon semmi sem terem meg. – Földcserére lesz szükség, a szennyezett földet pedig közepes aktivitású vegyi hulladékként kell kezelni – jelentette ki Jablokov.
Az ivóvízbázisban nem mutatható ki a vörösiszap, a szennyeződést sikerült a felszínen mentesíteni. Tekintve, hogy a szennyeződés lúgosságának értéke 9 pH alá csökkent a Dunába érve, így valószínűleg nem fog biológiai katasztrófát okozni – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter pénteken tartott, rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóján Budapesten. Hozzátette: az iszapban lévő nehézfémek kiszűrésére fenéklépcsőket alakítottak ki a Marcal folyón, az így felfogott szennyeződést pedig talajcserével fogják eltávolítani.
A vörösiszapömlést eredményező gátszakadás nem annyira környezeti, mint történelmünk hatalmas társadalmi és emberi katasztrófája – nyilatkozta pénteken Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete. – A román hatóságok minden információt megkaptak – közölte a diplomata, aki köszönetet mondott Teodor Baconschi román külügyminiszter és a hatóságok által kinyilvánított együttérzésért.
Greenpeace: nagymérvű a szennyezés
A Greenpeace pénteki közleménye ellentmondott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalásának, amelynek értelmében a vörösiszap nem tartalmaz az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű kioldható nehézfémet. A Greenpeace megbízásából készített két független laborvizsgálat eredményei szerint a szennyeződési értékek jóval magasabbak azoknál, amelyek a hivatalos tájékoztatásban megjelentek – közölte Szegfalvi Zsolt, a szervezet igazgatója. Az iszapmintában az arzén mennyisége 110 mg/kg volt, amely kétszerese a vörösiszapra jellemző értéknek, és a teljes kiszabadult iszapmennyiségre nézve mintegy 50 tonna arzént jelent. A higanytartalom 1,3 mg/kg, a krómé pedig 660 mg/kg volt – derül ki a közleményből. Amíg az iszap és a szennyezett vizek pH-értéke magas, addig a szennyező anyagok kötöttek maradnak, ha azonban az érték csökken, könnyebben szabadulnak fel – mondta az igazgató. A vízelvezető árokból vett minta arzéntartalma 0,25 mg volt literenként, ami 25-szerese az egészségügyi határértéknek. A Greenpeace szerint ez a szennyezés hosszú távú kockázatot jelent a vízbázisokra és az ökoszisztémára egyaránt.
A közlemény kiemelte: az arzén növényekre és állatokra egyaránt mérgező, gerinces állatoknál és az embereknél súlyos idegkárosodást okozhat. A higany elraktározódhat a táplálékláncban – különösen a halak húsában – és az arzénhoz hasonlóan idegrendszeri károsodást okozhat. A Greenpeace felszólította a kormányt: hozzon nyilvánosságra minden, a katasztrófa súlyosságára vonatkozó adatot, s kötelezze a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt.-t, hogy maradéktalanul térítsék meg az áldozatok kárait és a katasztrófa kezelésének költségeit.
Forrás: www.idokep.hu
