2012.01.10
Európa alaposan megváltozott, és az a bőkezűség, amellyel a farmereket kezelte az 1980–2010-es időszakban, eltűnni látszik, de mégis van remény, állítja Valeriu Steriu. A "Capital"-nak nyilatkozó képviselő mezőgazdasági államtitkár volt a 2001–2004-es időszakban.A tagállamok költségvetését alaposan ellenőrzik majd, és a farmerek nem építhetnek látványos üzleti terveket, nem számíthatnak magasabb szubvenciókra, de beruházási támogatásokra sem – vélekedik. Mindazonáltal Románia jövője a román mezőgazdaság jövőjének alakulásától függ, állítja.
Steriu szerint a mezőgazdasági versenyképességünk egyszerű elemzése megmutatja azokat az óriási fejlődési lehetőségeket, amelyekkel rendelkezünk. Noha a 2011-es mezőgazdasági év nagyon jónak bizonyult, az átlagos termelékenységünk kevesebb, mint fele a nyugati államok többségében mérhetőnél. Tehát van, ahová felnőni, csak az a kérdés, hogy miként érhetjük ezt el.
A farmerek legtöbbje szerint az államnak több pénzt kellene adnia, és még az sem lenne elég. Pedig a mai szubvenciók ötször nagyobbak, mint tíz évvel ezelőtt voltak, holott a termés nagysága azóta nagyjából állandónak mondható. Steriu rámutatott több mint egymillió farmer kapott 130 eurós hektáronkénti támogatást 2011-ben, míg 2003-ban, amikor az ilyesfajta támogatási rendszer elindult, még 100 lej jutott (27 euró) egy hektárra.
Figyelnünk kell arra, hogy egyre nehezebben lehet támogatási pénzekhez jutni, és körültekintően kell azokat elkölteni, s ez érvényes mind a kormányokra, mind a farmerekre, hiszen a támogatásokat elnyerő farmerek 98%-a ma már jogi személyként működik. Ám ezek a jogi személyek csupán a föld utáni adóval járulnak hozzá az állam fenntartásához. Eközben a működéshez szükséges magokat, gyomirtót, műtrágyát, üzemanyagot 24%-os áfával vásárolják, amelyet soha nem szereznek vissza, mert az árujukat áfa nélkül értékesítik.
Az áru így olcsóbbnak tűnik, és a farmer (mint természetes személy) a fogyasztóval együtt örül az alacsony árnak. A valóságban az áfa miatt nagyobbak a költségei, állítja Steriu. Gyakran vásárol feketén, számla nélkül, tehát 24%-kal olcsóbban, de senki sem garantálja a minőséget, s a termés gyengébb minőségével fizet.
Valeriu Steriu egy számítással is bizonyítani próbálja az igazát. Állítása szerint az állam ma 200 millió eurót veszít amiatt, hogy az évente 4 milliárd liter tejet nem áfával adják el a fogyasztónak. Ha ez a mennyiség áfás lenne, és a farmerek visszatérítenék az áfát a költségeikből, mindenik tehenes gazda évente 300 lejt kapna vissza egy-egy tehén után, vagyis pontosan annyit, amennyit a novemberi tüntetések idején kértek az államtól, támogatás formájában. Ez utóbbi számítása vitatható, az viszont nem, hogy az elmaradottságunk másik fő oka a tagosítás hiánya, és nem utolsó sorban tervezni is kellene a mezőgazdaságban. Székely Hírmondó
