Nagy beruházások Tőzmiske községben- Legfontosabb a lakosság szolgálata

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/legfontosabb_a_lakossag_szolgalata.php
Balta János

Szombat, 2012. január 07.

Haász Tiborral, a Simonyifalvát, Vadászt és Bélzerindet is magában foglaló Tőzmiske község polgármesterével az elmúlt évi tevékenységről, az idei tervekről beszélgetünk.

– Hogyan értékeli a mögöttünk lévő évet?

– Szerintem elértünk bizonyos sikereket. Közülük kiemelném a tényt, hogy önerőből, 470 ezer lej beruházással 1700 méter hosszú aszfaltburkolatot építettünk Tőzmiskén a kultúrotthon utcájában, Simonyifalván a központtól a temetőig, míg Vadászon a megyei rangú úttól a magyarok által lakott részig, arányosan elosztva. Ezzel együtt, Tőzmiskén 1,5 kilométer hosszú járdát betonoztunk le. Ugyancsak önerőből, a simonyifalvi kultúrotthon épületéhez korszerű mosdók és illemhelyek, valamint hűtőkamra számára melléképületet emeltünk. A bélzerindi kultúrotthon felújítását, ugyancsak önerőből, tavaly tavasszal fejeztük be, míg a tőzmiskei kultúrotthon teljes felújítása karácsony előtt zárult. Jelenleg a község minden településének a kultúrotthona felújítva, korszerűsítve áll a lakosság rendelkezésére.

– Mekkora beruházást igényelt a kultúrotthonok felújítása?

– A simonyifalvi 62 ezer, a tőzmiskei mintegy 80 ezer, de a bélzerindinek a felújítása is közel 30 ezer lejbe került. Ami a legfontosabb, saját pénzforrásból sikerült felújítanunk őket.

– Kormánytámogatást sikerült-e szerezniük?

– A községben zajló legnagyobb befektetés, a vezetékes vízhálózat építése kormánytámogatással zajlik. Tavaly olyannyira előrehaladt a munka, hogy már csak a végső simítások szükségesek az átadáshoz. Amit azonban nem lehet erőltetni, mivel a kormány nem utalta ki a szükséges pénzeket. Vagyis, év végén átutaltak valamennyit, ezért a szükséges 5 millió lejből 1,5 millió ki van fizetve. Remélem, 2012-ben folyamatossá válik a kifizetés, ezért a vízvezetékrendszert a vízművel együtt használatba vehetjük. A megyei tanács 300 ezer lejes támogatásával fogtunk hozzá az ősszel a simonyifalvi, valamint a tőzmiskei temetőkben egy-egy ravatalozó kápolna építéséhez. Jelenleg mindkettőnek fel vannak húzva a földszinti falai, talán a simonyifalvi valamivel hátrább van, ahhoz néhány nappal később fogtak hozzá. Mivel a kapott pénz nem lesz elég a ravatalozónak a befejezéséhez, a többlet pénzt ugyancsak önerőből fogjuk biztosítani, hogy nyár elejére mindkettőt használatba adhassuk, működő hűtőkamrával.

– Ezzel el is jutottunk az idei tervekhez. Az elhangzottakon kívül mi érdemel említést?

– Legnagyobb idei beruházásunk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával zajló 1000 kilométer aszfaltos út programban nekünk is jóváhagyták 8 kilométer utca aszfaltozását, 4 millió lej értékben. A pontos összeg a megépítendő hidak számától függ, de a korszerűsítésre kiszemelt utcákat is arányosan választjuk ki Tőzmiskén, Vadászon és Simonyifalván. Bélzerinden egyelőre azért nem aszfaltozunk, mert az ottani 2 utcából egyik aszfaltos, tehát a korszerűsített utcák aránya itt a legjobb. Ugyancsak idén, a megyei tanács támogatásával Vadászon is szeretnénk ravatalozót építeni. A jelzett tanács által számunkra jóváhagyott 300 ezer lejből még ebben az évben zúzott kőburkolatot kívánunk húzni a Simonyifalva–Seprős közötti, 6 kilométeres földútnak egy szakaszára. Az út kövezéséhez a seprősiek már tavaly hozzáfogtak, 1,5 kilométer immár télvíz idején is járható személyautóval. Ugyancsak a megyei tanácstól ígért 200 ezer lejből idén a simonyifalvi és a tőzmiskei általános iskolák épületéhez egy-egy melléképületet kívánunk húzni, korszerű mosdók és illemhelyek számára. Mivel a támogatás nem lesz elegendő a létesítményeknek a befejezéséhez, a többletkiadásokat önerőből fedezzük. Akárcsak a vadászi új óvoda épületének a befejezését, ahol a fűtőháznak a felszerelése és a csatlakozások 48 ezer lej önrészt igényeltek.

– Honnan van ilyen sok önrészhez pénzforrás?

– A községi legelők hasznából. Mivel a község kapja a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökségtől (APIA) a támogatást, az állattartók ingyen legeltethetnek. A legelők hasznát viszont olyan közérdekű beruházásokra fordítjuk, amelyek által javítunk a lakosság életminőségén, tehát mindenki élvezheti azt.

– Milyen távlati terveik vannak?

– Hosszú távon azt szeretnénk, ha a községbeli fiatalság itthon maradna, itt találná meg a számítását. Olyan befektetéseket kívánunk tenni, hogy a lakosság, különösképpen a fiatalság itthon próbáljon vállalkozni, boldogulni.

– Mivel tudnák itthon maradásra serkenteni a fiatalokat?

– Az a gond, hogy sem a mezőgazdaság, sem a vállalkozások nem működnek igazán. A simonyifalvi festékgyár csak vegetál, a tőzmiskei olasz vállalkozó is visszafogta a termelést. A simonyifalvi egykori tejfeldolgozót is teljesen széthúzták. Nagy kár értük, mert a községbeli vállalkozások foglalkoztatni tudnák a munkaerőt. A fiatalság nem vágyna el máshova, jobb kereseti lehetőségek után. Éppen a napokban beszéltem a Békés megyei Zsadány polgármesterével, akivel elhatároztuk, hogy közösen, országhatáron átívelő, EU-pályázatot készítünk. Szerinte ipari kisvállalkozások számára csarnokokat kellene építenünk, hogy megkönnyítsük a beindulásukat, a működésüket. A magam részéről jobban örülnék egy mérleggel, gabonaforgatóval, minden szükséges felszereléssel ellátott gabonatárolónak, hogy a gazdálkodóink ne kényszerüljenek a kombájnból, olcsón eladni a búzát vagy a kukoricát. Legnagyobb gond a napaforgóval van, amit nem vesznek át csak egy bizonyos szárazsági, tisztasági állapotban, ami lehetetlen helyzeteket teremt. Megoldást kell rá találni. Mert az önkormányzati tisztségviselők munkájában legfontosabb a lakosság körében felmerülő gondoknak a megoldása, az életminőségüknek a javítása.