2012. január 8., vasárnap

Vidék, Falugondnokság, Jövő - Vitairat élő témakörrel

Az alábbi vitairatnak nevezett tanulmányt azért tartjuk fontosnak, mert addig amíg egyesek elméleti "képekben" látnák a jövőt (mondjuk, úgy 40 oldalon, lásd a MÁÉRT-ban) addig mások konkrétan meg is valósították és kistérségi szinten már működtetik is. 
Lásd, amilyen volt a Bart Ottó pélbános úr "AgroCaritas"-a vagy most és itt bemutatottat. Az elmúlt kér évtized alatt egyesek csak "papoltak" mint a politikusok nagy része, de van olyan is akik esetleg papként komoly gazdasági projekteket valósítottak meg! 
Sok kezdeményezést lehet megemlíteni,mint amilyen a "LAM Alapítvány". vagy az "AgroCaritas", de ide tartozhat a 2007-ben elindított "Transylvania Authentica" vagy a mostani "Átalvető" nevű termékforgalmazói kör és a falugondnokságot összekötő és koordonáló "Gyulafehérvár Caritas Vidékfejlesztés"(GyCV)  is. Ehhez kapcsolódóan örvendünk, hogy a Barth plébános úr víziója,(Isten áldja meg érte, akár hol van!) "beért" és kinött egy GyCV méretű szinte mozgalommá nőtt intézményszintű koordinálás.
Az,hogy éppen ott a Gyergyó-i medencében "mozgolódott" a legtöbb gazdaember - a Barth Ottó által elhintett "magoknak" köszönhető - s amiért már rég meg kellett, volna "fogja"  a politikai erényekkel dicsekedő szövetségi vezetőket, hogy "lobbizzanak" e vidéki "kovászemberek"-ért!
De, sajnos, ez csak hiú remény maradt, hiszen a volt szövetségi elnök éppen a Partium-i  katolikus egyház papjainak tartott arról egy zengő expozét, miszerint "fel kellene élnünk" mindazt amink van... 
Az alábbi példa igazolja a Magyar Polgári Párt gazdasági programját, amiben ezek a kezdeményezések, megvalósítások megálmodóit és végrehajtóit, valamint a szakembereket meg kell hallgatni és komolyan kell a vidék fejlődéséért tevékenykedni!
Személyesen nem ismerjük a Bányász urat, de úgy tartjuk, hogy sok szakembert meghazudtolva fogalmazta meg a gondolatait, amelyekre még majd visszatérünk, hiszen vita-iratnak szánta  ezért csatoltuk azt:
Írta: Bányász Jóska
1300011_7652_profileÉletünk jelentős részét, gondolataink nagy részét az anyagiak megszerzésére áldozzuk. Pénzzel, az ezen megvehető technikával bástyázzuk magunkat körbe. Egyedül is erősnek, sérthetetlennek érezzük magunkat. Autónkban ülve élvezzük a száguldást biztosító lóerőket, versenyzünk, lehagyunk másokat. Miközben ezt tesszük, elfelejtjük, hogy autónk az elődeink történelmi „aprómunkájának" eredménye, a motorját hajtó olaj pedig évezredek lassúságával, napfényből teremtetett megannyi élőlény közreműködésével. Amit ma élvezünk, az elődeink, embertársaink és a környezet együttműködésének eredménye – a múltnak köszönhetjük.
De vajon mit köszönhet majd nekünk a jövő?
(Jövőkereső: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak)
Nem a vitatkozás kedvéért szeretnék egzisztenciális „életbe vágó" témákat felszínre hozni, hanem azért, hogy itt jövőnk, életünk legyen és az „...bőségben legyen" (Ján.10,10) . Ehhez egy új (régi) gondolkodási rendszert és életmódot kell kell felvállalni és bevinni a társadalom mélyrétegeibe az élet minden területén.
Ennek a Falugondnokság egy nagyon jó hordozója, eszköze lehetne. Caritas Vidékfejlesztésként egy társadalmi szervezet vagyunk (civil) ugyanakkor egyházi is Evangéliumi küldetéssel.
Tézisként amit a jelen vitairat sorai különböző oldalról megvilágítani, igazolni szándékoznak a következő kijelentést fogalmazom meg Karl Rahnert, a XX. sz. legnagyobb katolikus teológusát és Johann Millendorfer osztrák jövőkutatót parafrazálva:
A Kereszténység a legmodernebb társadalmi koncepció. A jövő vagy keresztény lesz vagy nem lesz semmilyen jövő"
Ez sarkalatos kérdés még a mai politikailag, gazdaságilag más irányba mutató kontextusban is. Nem érünk azzal semmit, hogyha csak azt értékeljük, mérjük ami mérhető; A GDP-t, az árakat, fizetéseket, árfolyamokat, áramfogyasztást, stb. és nem kérdezzük meg az emberektől, hogy hogyan dolgoznak, hiányzik-e nekünk valami, szorgalmasok-e vagy nem, felelősségtudatosak-e ...
A vitairatot a következő linkre kattintva lehet letölteni: