A végleges választási eredmények ismeretében egy pár megjegyzés megejtése nemcsak fontos, hanem komoly következtetésekre ad okot, amelyek alapján el kell gondolkoznia egyeseknek a lemondásukat is előrevetítve...
A szövetségiek a 2016-hoz képest, újra taroltak, hiszen a magyar választók 92 % ka tette rájuk a pecsétet. Az MPP elnökségének nagy tévedése, hiszen az elnök rossz tanácsadói meggyőzték arról, hogy ha erőlteti az egyesülést azokkal, akik pár éve elhagyták az alakulatot, akkor 40 %-ra értékelik majd a választók a "fúzió"-t. Ehelyett még azt a 20 %-ot sem tudta teljesíteni, amit 2016-ban az RMDSZ-el kötött közös listákon sikerült megvalósítaniuk.
A téves infók, amit részben az EMI elnökből polgári ügyvezetővé avanzsált ifjú politikustól vette át az elnök, attól, aki a jobboldali erők egyesülését (fúzióját) a lakihegyi Kiáltvánnyal tévesztette össze... Sem a politikai ismeretei sem pedig a tudása nem voltak elegendők az állításainak a tettekkel való igazolására. Igy felmerül, hogy van-e még helye a polgáriak vezetésében egy olyannak, akinek csak egy ilyen politikai csödre tellett? E csőd esetében, elismerve a tévedését, beadja a lemondását.
A néppárti vonal megerősödése pedig, előre látható volt akkor, amikor a polgári vezető a saját erkölcsinek nevezett harcát elkezdte az eremdéesz-sesnek nevezett polgári tagokkal. Látható, hogy az eddig MPP-s 15 polgármesteri szék 6-ra csökkent, míg a néppártiak megduplázták azokat. Mindezek ellenére viszont csak 10 polgármester maradt a jobboldalon. Ja és nagy érvágás lett a gyergyói polgármesteri szék elvesztése, hiszen ott legalább annyit kellett volna elérjen amennyit 12 éven át hozott! Meglepetésnek számít a tusnádfürdői szék elvesztése is.
A szavazatszám vesztés a legnagyobb hiba, amit a fúzióban hívők róvására kell írni, hiszen semmit sem tudott javítani a sok elhamarkodott, elvtelen és sok esetben az alapszabályzatok mellett hozott döntéssorozat miatt is. A jobboldali eszme nem azt jelenti, hogy az elnök akarata kell érvényesüljön, mindenáron... Az autonómiaharc pedig, a tudáshiány esetében elég sok székelyt is elkeseríthet és nem fogja elhinni, hogy a jobboldaliak célravezető törekvése.
A fúzióban hívók számára nagy tévedés volt az is, hogy az együttes szavazatszám a felére esett (összesen 31.949 szavazat) és már nem minden esetben lehetne tárgyalási pozició a szövetségiekkel szembe vagy mellett, hiszen az csak 0,41 %-a az összes szavazatokból.
Ahhoz, hogy parlamentben helyünk legyen legalább 410 - 430.000 szavazat lenne a biztosíték, ha marad az a többségi szavazatszám, ami eddig volt, de vajon marad?
A három politikai alakulat által most elért szavazatszám, együttes fellépést sugalna decemberben, de nem mindenáron.
A népközösségünk szavazatszáma 6,5 %-ra tehető, de sokan már nem élnek Erdélyben. Kérdés viszont az, hogy mivel tudná a három alakulat szavazásra bírni ezeket, hiszen plussz kiadást nem mindenki tudja vagy akarja vállalni. Kérdés most az, hogy a jobboldali rossz politika miatti "csalódást" mivel tudják majd ezután a fúzióra törekedők ellensúlyozni? Eddig, a fúzióra "mindenáron" törekedők a szavazatszám emelkedést vizionálták, de nem jött be! Ez pedig vagy áldozatokat követel az eddigi vezetők részéről: vagy eltávozik az aki hibázott és az elnököt félrevezette vagy bukik az egész vezetés.
Az eredmények alapján látható, hogy az elnökségben levők zöme sem lett sikeres, még helyhatósági szinten sem, lásd a gyergyószentmiklósi, tusnádfürdői, kaplonyi és az Egri polgármesteri székek elvesztését.
A polgári alakulat "második mozdonyának" számító Kolozs megyét is tönkretette a rosszmájúság és a butaság, mert másképpen nem magyarázható, hogy éppen választások előtt mondták fel az újraalakított megyei szervezetet. Csak azok tették volna, akik rombolni akarták magát az MPP-t is. Ugyan csak ezek nem akarták, hogy a választott elnök, aki a fúzió ellen szavazott, a választmányi ülésen majd a küldöttgyűlésen is, ne még tudja megtorpedózni a hőn áhított "fúziót. Azt a fúziót amit a választás utáni első választmányi gyűlés kellett volna véglegesítse a polgári alakulat. A gyergyói polgármester a szavazók türelemvesztésére fogta, eredménytelenségét, amibe van igazság, de az elnökség ezt nem tudta vagy nem akarta észrevenni, és tovább folytatta a tisztogatási hadműveteleteit és a baráti kapcsolatok erősítését, holott ezzel sok értékes embert veszítettek el. Ezzel olyan vérveszteséget szenvedett el a párt, hogy még a pártszövetséggel szembe sem lehetett volna megfelelő partner, hiszen a néppártiak között sok komoly tudású tag van, míg a polgári vonalban sem elméleti sem pedig szakmabeli, politikai szinten számító, tag sincs... Igy az elnök is magára maradt. E.P.
2020. október 10., MTI
Csaknem két héttel a szeptember 27-i önkormányzati választások után szombaton a központi választási bizottság (BEC) közzétette honlapján a voksolás hivatalos végeredményét, amely szerint a tavaly óta kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt csaknem hét százalékpontos előnnyel nyert a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) előtt.
A megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PNL 29,8 százalékot, míg a PSD 23,2 százalékot szerzett. Klaus Iohannis államfő pártjának előnye fő riválisával szemben fele akkorának bizonyult, mint amekkorát az utóbbi közvélemény-kutatások jósoltak a PNL-nek.
A harmadik helyen a Dacian Cioloș vezette centrista PLUS-szal összeolvadt rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) végzett 8,34 százalékkal. Az USR-PLUS néhány nagyvárosban ért el jó eredményt: Temesváron, Brassóban, Gyulafehérváron és Bákóban polgármesteri tisztséget szerzett, Bukarestben a párt volt elnöke – a PNL támogatását is élvező – Nicușor Dan függetlenként elnyerte a főpolgármesteri tisztséget, a főváros közgyűlésében pedig az USR-PLUS-nak lesz a legnagyobb frakciója.
Az USR-PLUS eredménye valójában messze elmarad a közvélemény-kutatásokban megjelenő 17 százalékos támogatottságától és a tavalyi EP-választásokon elért 22 százalékos teljesítményétől.
Bejött viszont Traian Băsescu volt államfő számítása, aki – a jobboldal közös jelöltjének győzelmét veszélyeztetve – esélytelenül is megpályázta a főpolgármesteri tisztséget, ezzel azonban Bukarestben és országos szinten (6 százalék) is az ötszázalékos választási küszöb fölé segítette az általa alapított Népi Mozgalom Pártot (PMP). Nem jutott be a fővárosi közgyűlésbe és országos szinten is küszöb alatti támogatottságot szerzett Victor Ponta baloldali Pro Romania pártja (4,68 százalék) és Călin Popescu Tăriceanu balliberális ALDE-ja (2,91 százalék). A két politikai alakulat ezért már eldöntötte: összeolvad és közös jelöltlistával indul a december 6-i parlamenti választáson.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei és bukaresti listáira összesen 381 445-en voksoltak, ez az országosan leadott csaknem 7 millió 850 ezer érvényes voks 4,86 százaléka.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és általuk létrehozott Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megyei jelöltlistáira együttesen 31 949-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,41 százalékát jelenti.
Az RMDSZ 92 megyei tanácsosi mandátumot szerzett (hárommal kevesebbet, mint 2016-ban), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hét megyei tanácsosa lesz (eddig 12 volt).
A magyar pártok megyei listáira adott voksok csaknem 92 százalékát kapta az RMDSZ (négy százalékpontot javítva 2016-hoz képest), a fennmaradó 8 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott.
A magyar pártok megyei és fővárosi jelöltlistái által összesített 413 394 szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,27 százalékát teszi ki.
A legutóbbi népszámláláson Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak. A települési önkormányzatokban az RMDSZ jelöltlistái 362 442 voksot, az EMSZ ernyője alá tartozó pártok jelöltjei 44 109 szavazatot kaptak.
Az RMDSZ ezzel (2284-ről) 2360-ra növelte önkormányzati képviselői számát, míg az EMNP és MPP jelenléte a települési önkormányzatokban (365-ről) 312 képviselőre csökkent.
Települési szinten a magyar pártokra leadott szavazatok valamivel több mint 89 százalékát kapta az RMDSZ, míg az EMSZ-be tömörült politikai alakulatok a voksok csaknem 11 százalékát összesítették.
Az önkormányzati választások hivatalos végeredményének kihirdetését számos óvás hátráltatta.
A legnagyobb, bűnvádi feljelentésekig menő botrány a bukaresti első kerületi polgármesteri tisztség körül alakult ki, ahol az USR jelöltje mintegy ezer szavazattal nyert a PSD tisztségben lévő polgármestere előtt, a két párt pedig kölcsönösen csalással, a választási dokumentumok utólagos meghamisításával vádolta egymást.
