2011. január 19., szerda
A legkisebb szavatolt jövedelmet a 2001/416-os törvény szabályozza, mely a Hivatalos Közlöny első részének 2001. július 20-i 401. számában jelent meg. A jogszabályt napjainkig többször is módosították. Az egyik legfontosabb módosítást és kiegészítést a 2010/276-os törvénnyel eszközölték, melyet a Hivatalos Közlöny első részének 888-as számában 2010. december 30-án tettek közzé, ez év január 1-jétől lépett életbe, és a szűkös anyagi körülmények között egyedül élő személyeket vagy családokat érinti.
A módosított és kiegészített törvény legfontosabb előírásai a következők:
A törvény családnak tekinti:
— a férjet, a feleséget és a velük együtt élő, eltartásukban lévő gyerekeiket
— az egyedülálló szülőt és az eltartásában lévő, vele együtt élő gyerekeit
— az élettársi viszonyban élő nőt és férfit, aki együtt neveli közös, illetve saját gyerekeiket.
A jogszabály más eseteket is felsorol, de azok ritkábban fordulnak elő.
A hónaponkénti legkisebb szavatolt jövedelem:
— 125 lej egyedül álló személynek
— 225 lej kéttagú családnak
— 313 lej háromtagú családnak
— 390 lej négytagú családnak
— 462 lej öttagú családnak.
Ha a családban öt személynél több él, minden személyre még hozzáadnak 31 lejt.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a szociális segély értéke nem egyezik meg a legkisebb szavatolt jövedelemmel. A segélyt úgy határozzák meg, hogy a törvényben megállapított és itt ismertetett értékekből levonják az egyedülálló személy, illetve a család havi nettó jövedelmét. A nettó jövedelemnél több forrásból származó jövedelmet vesznek figyelembe, így például a munkanélküli-segélyből, eltartási kötelezettségből származóakat, illetve a meglévő anyagi javakat is.
A szociális segélyt nem adják automatikusan, kérvényezni kell.
A segélyt igénylő munkaképes személyeknek a törvény által előírt feltételnek eleget kell tenniük. A munkaképes családtagnak, aki fizetésből vagy más tevékenységből jövedelmet nem valósít meg, igazolnia kell, hogy mint munkát kereső szerepel a területi munkaerő-hivatal nyilvántartásában. Azt is igazolnia kell, hogy nem utasította vissza a hivatal által szervezett képzésen való részvételt vagy a felajánlott munkahelyet. Ez az általános szabály, kivételt képez például az a személy, aki 7 évnél kisebb vagy 18 évnél fiatalabb hátrányos helyzetű (sérült) gyerekét neveli, illetve súlyosan vagy hangsúlyozottan hátrányos helyzetű személyt vagy időst, aki ellátásra szorul.
Ha a családtagok között van olyan munkaképes felnőtt, aki jogosult a segélyre, annak a település érdekében a törvény megállapította keretek között dolgoznia kell.
A szociális segélyt a család képviselőjének kérésére, saját felelősségére adott nyilatkozata alapján biztosítják. A család összetételét és jövedelmét nemcsak nyilatkozattal, de hivatalos iratokkal is kell igazolni. A segélyre vonatkozó kérést és nyilatkozatot annál a polgármesteri hivatalnál kell beiktatni, ahol a család képviselőjének állandó lakhelye, illetve ideiglenes tartózkodási helye van.
Ha a család képviselőjének nincs állandó lakhelye vagy ideiglenes tartózkodási helye, és lakással nem rendelkezik, a segélyre vonatkozó kérelmet annál a polgármesteri hivatalnál kell beiktatni, ahol él. Ebben az esetben arra vonatkozóan is nyilatkozatot kell tennie, hogy azonos jellegű kérést más polgármesteri hivatalnál nem nyújtott be.
A kérést az iktatásától számított harminc napon belül elbírálják. Itt figyelembe veszik annak a környezettanulmányi vizsgálatnak az eredményét is, amellyel ellenőrizték a szociális segélyre való jogosultságot. Ha a kérelmező a környezettanulmányi vizsgálat alkalmával nem adja meg a segélynyújtáshoz szükséges tájékoztatást, úgy tekintik, hogy családja nem tesz eleget a kért feltételeknek. Kedvező elbírálás esetén a segélyt a kérés iktatását követő hónaptól fizetik.
A segély folytonosságának jogosultságát időközönként felülvizsgálják.
A szociális segélyben részesülő család képviselője köteles tájékoztatni 15 napon belül a polgármesteri hivatalt, ha a lakhely, a család összetétele, a jövedelem szempontjából bármilyen változás történik. Ha nem történik változás, akkor is háromhavonta köteles erről nyilatkozatot tenni a polgármesteri hivatalnál. Mulasztás esetén a szociális segély folyósítását felfüggesztik.
A munkaképes személyeknek hónaponként kell igazolniuk a segély folytonosságára vonatkozó jogosultságukat, ellenkező esetben a segélyt felfüggesztik.
Környezettanulmányi vizsgálatokat háromhavonta végez a polgármesteri hivatal szakosodott személyzete. Ha a segélyben részesülő a környezettanulmányt végzőnek nem adja meg a kért tájékoztatást, a segély folyósítását felfüggesztik. A jogtalanul kapott segélyt vissza kell fizetni.
Balogh Klára jogtanácsos
